A világ nem a könyveidben és térképeidben van, hanem odakint.
_k%C3%B6rbev%C3%A1gott.png)
Változó utazási szokások
egy megváltozott világban
Drámai változások jellemezték az elmúlt két évben az utazás,
a turizmus világát. A térdre kényszerített szakmát kiváló
szakemberek milliói hagyták el világszerte, mert – a kezdeti
reménykedés után – nyilvánvalóvá vált, hogy hosszú ideig nem
fog munkát és így kenyeret adni számukra.
Az országos elzárásoktól és milliónyi fertőzöttől szenvedő
országokban a járvány az élet minden terület.re hatással volt.
A hosszú ideig tartó bizonytalanság, a bezártság, a betegségtől
való félelem megviselte az emberek mentális egészségét.
Köztudott, hogy a rutin megtörése, más kultúrák, új helyek és
emberek megtapasztalása javítja a lelki
és mentális egészséget, azok az emberek, akik évente többször
utaznak, akár messze, akár csak ötven-száz kilométernyire az
otthonuktól, kimutathatóan boldogabbak, mint akik nem hagyták
el azt. Az utazás lehetősége, mint örömforrás vagy akár terápia,
két hosszú évre megszűnt.
Az idei évvel viszont végre újra kinyílt a világ, újra utazhatunk.
Nem múlt el viszont nyomtalanul az elmúlt két év, az utazási
szokásokban, az utazók viselkedésében, a szakma reakcióiban
és szintén a viselkedésében jelentős változásokat láthatunk.
Az utazási és mobilitási korlátok megszűntek ugyan, de
még sok helyen mindig igen szigorúak néhány országba a
belépési szabályok, a kötelező regisztrációk és a kötelezően
bemutatandó okmányok is, így az esetleges nem megfeleléssel
járó szorongás is utazik velünk.
Éppen ezért sokan, ha már utaznak, úgy vannak vele, hogy ha
már lúd, legyen kövér; beleadnak apait-anyat, hiszen sosem
lehet tudni, nem jön-e a téllel egy újabb járvány, amely miatt újra
zárt ajtók mögött találjuk magunkat. Így aztán egy hét helyett
tíz napot, vagy két hetet foglalnak, a helyszínen jelentősen több
programban vesznek részt és jelentősen többet is költenek -
sokszor erőn felül, akár hitelből. Ez a Carpe Diem - Élj a mának,
használd ki a pillanatot! mentalitás jól jön az utasokat fogadó
cégeknek, hoteleknek természetesen és ezért megfelelő PR
eszközökkel igyekeznek is ebbe az irányba terelni az utazást
tervezőket és a már megérkezett utasokat is.
Jellemző a korábbihoz képest kevesebb türelem, tolerancia is, főleg
az amúgy is frusztráló hosszú távú repülős utazásoknál. Az emberek
kevésbé udvariasak, a székeken ülve rugdossák az előttük lévő
széket, átkönyökölnek, nem hajtják vissza étkezéskor a sz.küket; a
gépből való kiszállásnál törtetnek és tolakszanak, ami régen nem
így volt jellemző. Az utas viselkedés színvonala is sokat romlott
sajnos.
Az utazók egy másik csoportja az, akik óvatosak és kivárnak.
Megvárják, mit hoz ez az esztendő összességében és ennek alapján
döntik majd el, hogy jövőre vállalják-e azokat a megváltozott utazási
viszonyokat és érkezési feltételeket, amelyet az idei év hozott, vagy
a teljes konszolidációig várnak, amikor számukra már komfortos az
útra kelés.
Tény, hogy a helyzet miatt az utazásban a “Boldog békeidők”-
beli nyugalom, álmodozás és a spontaneitás, a Last Minute utak
varázsa és olyan tömege, mint ami korábban volt, megszűnt.
Tervezünk, k.szülünk, adminisztrálunk, izgulunk. A kérdés az, hogy
változnak-e az idővel a megemelkedett repülőjegy- és szállás árak,
megnyugszanak-e a stresszel küszködő utazók, lesz-e valaha minden
olyan, mint azelőtt? Visszajönnek-e az arany évek az utazásban, vagy
marad a Carpe diem mint jellemző utas és utaztatói viselkedés?
“A holnap bizonytalansága még
fontosabbá teszi a pillanat megélését.”
/Shunmyo Masuno/
Szeszler Szilvia
DECEMBERI MAGAZINUNKBÓL AJÁNLJUK - FEATURED ARTICLES OF OUR MAGAZINE - DECEMBER 2022
A HÉT FOTÓJA - PHOTO OF THE WEEK
A Gyulai vár
Photo by László Wiandt
