MAGYARORSZÁG
Szerzetesek, malmok, betyárok
ÉSZAK-BAKONYBAN
az
Monks, mills, robbers in the hills of Bakony, in Hungary
Az Északi-Bakony egyik legszebb környéke műemlékekkel, csodás tájakkal, jó levegővel, vagy akár izgalmas legendákkal várja az idelátogató turistákat. Ki-ki talál benne kedvére csemegét, legyen az Zirc, a Gaja-patak vízesése Bakonynánánál, vagy a Tési fennsík a szélmalmaival.
A Bakony hazánk legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb hegysége, amely a Dunántúli-középhegység legnagyobb területű és legnagyobb tömegű tagja. A hegység jellemző alkotója a mészkő és a dolomit. A Bakony bővelkedik karsztjelenségekben: víznyelők, dolinák, sziklatornyok és barlangok, zsombolyok alakultak ki a csapadékvíz és a patakok hatására. Legmagasabb és legvadregényesebb területe a Magas-Bakony.
Utunk első állomása a Magas-Bakony festői fekvésű központja, Zirc.
A város a Zirci-medence fennsíkján helyezkedik el, félkörívben hegyek határolják (Szesztra, Pintér-hegy, Három-hegy), keleti irányból a 20 hektáros Arborétum védi a települést.
Zirc történelme több mint 900 évre nyúlik vissza. A 12. század végén III. Béla király francia szerzeteseket hívott és telepített le e helyen, akik templomot, monostort építettek. Munkájuk, akár csak a város a későbbi viharos évszázadokban kis híján elpusztult, a történet a 18. században kezdődik újra.
Zirc a város központjában található ciszterci apátság műemlék együtteséről nevezetes, melyben ma helyet kap a város szülöttéről elnevezett Reguly Antal Műemlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum. Az épület a 18. század közepére épült fel és korai mesteremberek keze munkáját dicsérik klasszicista homlokzata, szobrai, képei, freskói. A Basilica Minor főoltárképét a Dunántúlon sokat alkotott Maulbertsch mester készítette.
Az apátság angolkertjéből kialakított arborétum a Bakony őshonos fáin, cserjéin, virágain kívül a világ számos tájáról származó fajt mutat be. A botanikus kertben szabálytalan tisztások, erdőfoltok váltakoznak, ösvényeit sokhelyütt virágok kísérik, bejáratát egy mesterséges tó koronázza meg. Kellemes órákat tölthetünk el a csöndes parkban sétával, pihenéssel, madarak énekével.
Bakonynána Zirctől autóval egy fertály órányira található.
A község mellett folyik el a Gaja patak, mely vízesésével, vadregényes szurdokaival méltán kedvelt kirándulóhely. Persze ide már gyalogosan illik és lehet menni, az egy órai kényelmes sétát bőven honorálja az élmény és a látvány.
A faluból kiérve az országos kékjelzést követve visz az út a hegyek közé, egyre beljebb az erdőben. A patak mentén továbbhaladva a fokozatosan erősödő zaj jelzi, hogy közel már a vízesés, melyet Római-fűrdő néven jelez minden turista térkép. Először csak annyit látunk, hogy a patak a folyása mentén gömbölyűre csiszolt sziklák között eltűnik, majd az egyes, üstszerűen kivájt lépcsőfokokban felhabosodik, alázuhan a következő üstbe, mígnem aztán alant majd elnyugszik és folytatja útját a 20 méteres függőleges sziklafalak között. Nem messze innen található a patak szintjén kezdődő, egy 12 m hosszú mészkőbarlang, mely a betyár, Savanyú Jóska nevét viseli.
Meghökkentő a sziklafalak látványa, mintha nem is a Bakonyban lennénk, hanem valami egzotikus őserdőben a világ másik pontján. A patak folyását tovább követve a szurdok falai megszelídülnek és néhai malmok nyomai kerülnek a túrázók elé. Annak idején 9 vízimalom őrölte itt a gabonát, amiket a későbbi kor gatterokká épített át, hogy a környező erdők kitermelt fáit dolgozza fel. Ma már mind ez a múlté.
A 19. században a Bakony erdőségei betyárok kedvelt búvóhelyei voltak. Sobri Jóska is megfordult a Bakonyban, de a környék híres betyárja Savanyú Jóska volt. Rablóvezérségének fénykora az 1880-as évek elején volt, míg nem 1884-ben elfogták, halálra ítélték. Közben kiderült, hogy a bűnlajstromának nagy részét nem ő követte el, hanem élelmes brigantik az ő neve mögé bújtak és öltek, fosztogattak. A halálbüntetés alól kegyelmet, de 10 év börtönt kapott. Szabadulása után Tótvázsonyba költözött testvéréhez, szabóműhelyt nyitott, majd egy évvel később öngyilkos lett. Betyártörténetek, dalok, fafaragások és nem utolsó sorban e szurdokban rejtőzködő barlang őrzik emlékét.
A Gaja patak menti túra során már látható volt néhol egy-egy irtás résében, hogy a völgyet a Tési fennsík védi a déli oldalról. A fennsík tetején található a Bakony legmagasabb fekvésű (465 m) települése, Tés.
A falu és a fennsík fő idegenforgalmi látványosságát két, hatlapátos szélmalma jelenti. A forgatható tetőszerkezetű, holland típusú szélmalmok ipartörténeti ritkaságok, melyek közül a régebbit 1840-ben építette Pichler János ácsmester (Held-féle szélmalomnak hívják). A fiatalabbik 1924-ben készült és Ozi János asztalos mester készítette.
Fénykorukban gabonát őröltek, maximális kapacitásuk – kedvező szélviszonyok közepette – napi 4 mázsa volt.
A falu közepét elérve tábla jelzi a malmokat. Nem kis meglepetésre egy magánház portáján keresztül lehet azokat megközelíteni. A barátságos háziak a látogató kezébe nyomnak egy régi, kovácsoltvas kulcsot, amivel a malom ajtaját lehet kinyitni. A kertjükön át, a jószágok, baromfik között vezet az út a malmokhoz. Nagyon is életszerű, egy cseppet sincs kiállítás szaga a díszletnek. A telek végére érve hatalmas lapátjaikkal a szelet hívogatva áll egymástól 100 méterre a két malom. Olyanok, mintha két őrbódé vigyázná méltóságteljesen a szeles fennsíkot.
Szűk lépcső vezet fel a „sipkájukba”, ahol minden kelléke, alkatrésze a helyén van, a ma is működőképes malomnak. A hatalmas fa-fogaskerekek és áttételek sejtetik, hogy fogta be a szél erejét hasznos munkára ez a korabeli szerkezet.
Végül, miután a látogató mindent szemügyre vett, a malom vastag tölgyfaajtaját behúzza és ráfordítja a kicsit nehézkes zárat újra besétál a portára, beriglizi a kiskertajtót maga után, visszatér a múltból a jelenbe.