BARLANGOK

MAGYARORSZÁGON

Hogy is volt? Tegyük szívünkre a kezünket: többségünk egy néhai osztálykirándulás alkalmával járt utoljára barlangban. Jószerivel akkor is azért, mert az „ofő” úgy akarta. A barlangok gazdag látnivalókat kínálnak télen-nyáron, hiszen látogatásuk nincsen évszakhoz kötve zártságuknak és kiegyenlített hőmérsékletüknek köszönhetően.

 

A barlangok keletkezése régóta izgatta az emberek képzeletét, és amíg a tudomány csak tapogatózott e téren, addig a hiedelem sárkányokkal, manókkal, óriásokkal népesítette be azokat. Mivel a szpeleológia fiatal tudomány, nem szabad csodálkoznunk azon, hogy a rejtélyes üregek körül oly sokáig éltek a mesék és mondák a nép körében.

Az egyébként sötétnek, hűvösnek, barátságtalannak gondolt földalatti világ csodálatos jelenségekkel, képződményekkel vár minket: cseppkövek, tavak, patakok, kristályok, likak, odúk, kistermek, nagytermek, visszhangok, fények, lélegzetelállító színek, hogy csak néhányat említsek. A látogatók biztonságáról jól kiépített járdák, lépcsők, korlátok, kapaszkodók, világítás gondoskodnak. Ezek a barlangok nyitvatartási időben és kizárólag vezetővel látogathatók, de van néhány, ahová csak előre egyeztetett időben juthatunk be. Különleges ruházatra a többségükben nincs szükség, de évszaktól függetlenül ügyelni kell a megfelelő rétegekre, mert a barlangokban állandóan + 10-12 C hőmérséklet uralkodik.

Annak ellenére, hogy hazánk felszínének csupán másfél százalékát teszik ki a karsztosodásra alkalmas kőzetek, mégis mintegy 3700 barlangot tartanak nyilván. Többségük azonban elég kicsi, mert csupán száz éri el közülük a 200 méteres és mindössze 30 az egy kilométeres hosszúságot. Domborzati adottságainkból következően függőleges kiterjedésük is kicsi, mindössze 50 méter és csak három lépi át a 200 méteres hosszt. De ez mit sem von le szépségükből. Nézzünk be hát elsőnek egy Budapest közelében található barlangba.

Néhány fogalom, amiket jó, ha ismerünk

 

 

Szpeleológia: a barlangtan tudománya

Karszt: olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető üregek és barlangok rendszereit alakította ki

Dolina: más néven töbör, jellegzetes felszíni karsztforma, tálalakú mélyedés, alja lehet sík, vagy víznyelő

Cseppkő: a repedéseken leszivárgó kalciumkarbonátos oldatból keletkező képződmény

Sztalaktit: függőcseppkő

Sztalagmit: állócseppkő

Víznyelő barlang: a karsztterületre érkező patakok vizét mélybe vezető barlang

Patakos barlang: a karsztvízszint közelében kialakuló, közel horizontális barlang

Forrásbarlang: a karsztvizeket a felszínre juttató barlang

Zsomboly: függőleges falú mély aknabarlang, mely alul repedéshálózatban folytatódik

Szöveg: Jakatics Róbert

A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG

A Dorog és Esztergom között lévő Nagy-Strázsa-hegy gyomra rejti az 1944-ben megtalált barlangot, melyet a háborút követő években térképeztek fel, s vált országosan jegyzett karsztobjektummá. A termálkarsztosodás kiemelkedő példájaként számon tartott 286 méter hosszú és 46 méteres mélységet elérő barlang a környező hegyek mai arculatát adó töréses hegyszerkezet kialakulásakor, azaz a földtörténeti harmadkorban képződött.

 

A barlangot magába foglaló kőzet kb. 225 millió éves, azaz triász időszaki üledékes mészkő. A repedésekben feláramló meleg vizes, kénsavas oldatok jelentős oldó munkát végeztek és igen különleges képződményeket, hártya, kéreg, tű és oszlopokat hoztak létre. Kicsi termei szabályos gömbökre emlékeztetnek, ezért nehéz elképzelni, hogy ezeket a fantasztikus formákat nem emberkéz alkotta.

A barlang mesés kincseiben a háború után itt állomásozó katonaság nagy károkat okozott, a csodás képződmények egy részét letörték és ellopták. Megkönnyebbülést a csapatok kivonása hozott, majd a terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett részévé vált. A Sátorkőpusztai-barlang Komárom-Esztergom megye egyetlen, a nagyközönség által látogatható barlangja. Látogatása szervezett keretek között, bejelentkezés útján történhet. Alsóbb szintjein az állandó hőmérséklet +13 C fok, a levegő relatív páratartalma 90-95%-os.

Strázsa-hegyi fotók: Lieber Tamás

AZ AGGTELEKI BARADLA-BARLANG

Szöveg & fotók: Jakatics Róbert

Az Aggteleki Nemzeti Park térsége valóságos kincsesbányája a természetnek és persze nekünk, akik ebben fölöttébb sok örömünket leljük. Tehetjük mindezt a felszínen, ahol különleges jelenségeket, képződményeket láthatunk úton, útfélen, de ezek szépségén már csak a föld alá rejtett csodák tesznek túl. Ha mindezt sorra be akarjuk járni, hát bizony érdemes pár napra valahol a környéken megszállni.

Nemzeti parkjaink között az aggteleki abban is különleges, hogy nem csupán a földfelszíni, hanem a földalatti természeti értékek védelmére hozták létre. Területe a néhai Gömör-Tornai-karszt részeként a Sajó és a Hernád folyásvidékén, mintegy húszezer hektáron nyúlik el és barlangjai 1995-ben felkerültek az UNESCO világörökségi listájára. Ebből is sejthető, hogy elképesztő értékek húzódnak a lábunk alatt.

A barlangoknak mindnek külön neve van, a legismertebb az „Aggteleki Cseppkőbarlang” néven elhíresült Baradla-barlang. Egy monumentális, 50 méter magas sziklafal tövében található a bejárata, amely midőn még ősemberek lakták, igen csak szűkös volt. Innen lépcső vezet le a Csontház-terembe, mely az itt fellelt emberi csontokról kapta a nevét. A következő látványosság a Teknősbéka-terem, ahol már jelentős cseppkőképződmények találhatók. A játékos fantázia mindnek adott valamilyen nevet, íme néhány példa: a mennyezetről egy tátott szájú Csuka bámul ránk, odébb lőtt Fácánok hevernek, vagy egy Teknős páncélján kitárt szárnyaival egy Sas szörfözik el a Szószék alatt. A múlt században fiatalok mulattak itt, míg manapság zenei koncerteket rendeznek és újabban divatba jött a házasulandók körében e helyütt örök hűséget fogadni. Csak Kharonnal ne találkozzunk, mert a Styx és az Acheron is itt folyik, ha valaki még nem tudná. A Fekete-teremben van a 13 méter átmérőjű Óriás-oszlop, a Fülesbagoly, a Szénaboglya, a Bagolyvár és még a Mikulás is szembe jön velünk. A mennyezeten pedig egy Óriáslábnyom éktelenkedik. A túra során tovább gyönyörködtetik szívünket, lelkünket a Tigris-terem figurái, az Oszlopok csarnoka, vagy a Kilátó a Xilofonnal. Ha netán megéheznénk, akkor ott az Éléskamra a mennyezetéről lelógó kolbászokkal. Néhol a termek falai tárlóként mutatják be a triász korban élt élőlények, mint pl. mészalga, tengeri liliom, különféle csigák maradványait. Ez volt az úgy mond „száraz lábbal” bejárható barlang, de van itt kalandosabb is!

Az Aggteleki-karszt második leghosszabb barlangja a Béke-barlang, az úgy nevezett „vizes barlang”, mely látnivalókban, képződményekben igen gazdag. Bejárata a Szomor-hegy északi lábánál található.  A barlangnak csak a bejárati részét építették és világították ki, a többi termét, járatát még érintetlennek mondhatjuk. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs fölfedezve, föltérképezve, hanem különösen csapadékos időben akár már a patak vizében gázolva jutunk el a Kötélhágcsós-szifonig, ameddig a túra tart. Nem akármilyen kaland a Béke-barlangot végi járni, mert a túra során belekóstolhatunk amúgy „lájtosan” a barlangkutatók nehéz munkájába. A túrának a sok víz miatt megfelelő öltözetben, kizárólag gumicsizmában és váltóruhával érdemes nekivágni.

A Nagy-völgy víznyelőjétől a jósvafői Komlós-forrásig húzódó, 6400 méter hosszú földalatti világ ma hazánk harmadik leghosszabb barlangja. Patakjának vízét több mint 430 tufagát duzzasztja vissza, ezzel mintegy 120 tavat számlálhatunk meg benne. Aki veszi a bátorságot, hogy alászálljon a barlangba, vízébe, lélegzetelállító látvány fogja kárpótolni az elázásért: járatait változatos színű cseppkövek, jókora cseppkőzászlók, drapériák, lépcsőzetes medencék, hófehér mésztufa gátak díszítik, a patak medréből gomba formájú kövek nőnek. Óriás-terme 60 méter hosszú, 20 méter széles és 18 méter magas.

Utazási és életmód magazin  -  Travel and Lifestyle Magazine

A honlapon szereplő minden fotót, szöveget, tartalmat szerzői jog véd, azok másolása, felhasználása, terjesztése az oldal üzemeltetőjének tudta és engedélye nélkül tilos. Az oldalról kivezető linkek által elérhető tartalmakért a trip&travel.hu nem vállal felelősséget.

  • Facebook Social Icon
Copyright © 2018-2020 by trip&travel.hu - All rights reserved.