NÉPHAGYOMÁNYOK

A BUSÓJÁRÁS

Kisfarsang és Jankelék Mohácson

Szöveg & fotók: Jakatics Róbert

Megint eltelt egy év. Minden nagyobb ünnep, vagy esemény közeledtével úgy vagyunk, mintha csak most lett volna a tavalyi, az előző, és hogy elröppent az idő... Itt állunk ismét a báli szezon, a farsang kellős közepén, ami sok-sok jót ígér. A kellemes programok mellett ugyanakkor azt is jelzi, hogy ha szép lassan is, de megetetjük a kutyával a telet, ha kell síppal, dobbal, máglyával, de elűzzük a hideg, sötét napokat.

 

A megannyi lehetőség közül a Mohácsi Busójárás subái mögé kukkantunk be, jóllehet van még egy-két hét, amíg átkelnek a Dunán a maskarás hadak, de épp ezért vagyunk időben, hogy meghozzuk a kedvét a még hezitálóknak egy kis kiruccanáshoz Sokác-országba.

Ha már szóba jött az időpontja, akkor gyorsan tisztázzuk, hogyan számítják ezt az ünnepséget a naptárban. A Busójárás megrendezése egyházi időponthoz kötődik, nevezetesen a böjti időszak kezdete, Húshagyó-kedd előtt hat nappal veszi kezdetét, azaz mindig egy csütörtöki napon. Úgy viselkedik, mint az egyházi tavaszi mozgó ünnepek, hol ide ugrik a kalendárium lapjain, hol meg amoda. Idén 2019. február 28. és március 5. közé esik ez a régi szép hagyományunk, melynek eredetére kétféle magyarázat is létezik. Az egyik néprajzi elemekre, kutatásokra támaszkodik, míg a másik a legendák világába vezet el minket és valljuk meg, az elsőt hiába mankózza a tudomány ezer érve, az utóbbi mesékkel átszőtt világ akkor is közelebb áll a szívünkhöz.

Az etnográfusok szemszögéből, ami Mohácson történik, az teljesen illik a télűzés általános szokásaihoz. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, hogy azzal ijesszék el a telet, az ünneplés során a hideg évszakot jelképező szalmabábut, koporsót égetnek el, a jelmezbe öltözöttek kolompokkal, kereplőkkel járják a házakat, udvarokat, hamut szórnak szét a portákon. Mindettől azt várják, hogy a tél, a gonosz, illetve az ártó szellemek elmeneküljenek. Az utcán járó nőknek meghúzzák a haját, hogy az hosszúra nőjön. Az ünnepség egyik fénypontja, hogy a férfiak a főtéren viaskodni kezdenek, ami régen a férfivá avatást jelképezte.

A legenda szerint a mohácsi vész után a török az elfoglalt területeken ölt és fosztogatott, a gyerekeket elhurcolták janicsárnak, háremhölgynek a megmaradottak pedig bemenekültek a Mohácsi-sziget mocsaras részeire, mert azt valahogy félte még az oszmán szablya is. Egyszer a bujdosóknak megjelent egy kis öreg sokác ember és bíztatta őket, hogy készítsenek maguknak fegyvereket fából, meg ijesztő maskarákat és várjanak a jelre, ami egy viharos éjszakán fog eljönni egy félelmetes lovag képében és akkor kiűzhetik a házaikba betelepült törököt. Úgy is tettek, bár az a viharos éjszaka jóval később érkezett, mint gondolták, de eljött az a félelmetes lovaggal együtt. Akkor aztán fölkerekedett a maskarás népség, csónakjaikkal átkeltek a Dunán és éktelen zajjal rátörtek a vihar elöl a házakba visszahúzódott ellenségre. A rémisztő alakok láttán a kontyosok tán azt hihették, hogy itt van a világ vége, mert bizony fejvesztve menekültek el Mohácsról.

 

A rendezvénysorozat csütörtökön, Kisfarsangkor veszi kezdetét felvonulással, gyermekfarsanggal, pénteken különféle folklór műsorok, maszkfaragók kiállítása, szombaton az egyik fő látványosság, a busók lakodalmas menete, majd a szabadtéri színpadon a busók bemutatkozása, aztán dudástalálkozó lesz. Látványban talán a vasárnap kínálja a legtöbbet: napközben a „busónövendékek”, azaz a Jankelék járják a várost és igyekeznek riadalmat kelteni, majd délután a busók csónakon átkelnek a Dunán és következik a nagy felvonulásuk, csoportjaik bemutatkozása a főtéren, aztán jöhet a máglyagyújtás és a busó tánc. Közben persze minden nap megannyi zenés műsor gondoskodik a jó hangulatról, a főtéren nem egyszer nagy közös délvidéki táncolással hozzák lázba, vagy mozgásba az embereket a szervezők.

Hétfőn aztán kicsit csendesedik a város, de programoknak akkor sincs híján, majd kedden újult erővel veselkednek neki a télnek még utoljára, mert ekkor gyülekeznek a busó csoportok, hogy egy, a várossal közös nagy utcai farsangolással riasszák el a telet, aminek bizonyára nemigen lesz már maradása, ha meglátja, hogy a koporsót, amibe jelképesen belezárták, este még máglyán el is égetik.

 

Akárhogy is volt, hogy a török miatt lett-e ez a hagyományunk, vagy csak egy szép legenda, döntsék el mások. Viszont a sok száz éve élő szólásmondásunk, mi szerint sok veszett Mohácsnál…  átfordulni látszik, mert pár éve egyre többet nyerünk vele mi is és az egész világ is. A Busójárást 2009-ben az UNESCO felvette a Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.

Utazási és életmód magazin  -  Travel and Lifestyle Magazine

A honlapon szereplő minden fotót, szöveget, tartalmat szerzői jog véd, azok másolása, felhasználása, terjesztése az oldal üzemeltetőjének tudta és engedélye nélkül tilos. Az oldalról kivezető linkek által elérhető tartalmakért a trip&travel.hu nem vállal felelősséget.

  • Facebook Social Icon
Copyright © 2018-2020 by trip&travel.hu - All rights reserved.