TÁJAK - VÁROSOK
Gyula
Szöveg és fotók: Jakatics Róbert

Az alföldi város az utolsó épségben maradt középkori tégla várral büszkélkedhet messze földön és Gyula, mely a román határ közelében található fürdőváros, egy csodálatos pihenő hely. A település kimondottan az üdülő turizmust célozza meg és ezt a magyarok is jól tudják, mert különösen nyári hétvégeken a város minden vendégszobája megtelik. És ha az időjárás nem alkalmas strandolásra, szerencsére akkor is számos múzeum és látnivaló vár bennünket a városban és környékén.
A Gyulai Várfürdő az Alföld egyik legmodernebb strand-és gyógyfürdője, amely 19 medencével büszkélkedhet és szakmai fórumok is a legmagasabb kategóriában minősítik. A fürdő a várral szemben, az egykori Almásy-kastély parkjában található, mely ritka botanikai környezetével teszi különlegessé a fürdőzés, strandolás élményét. A Várfürdő alkáli-hidrogénkarbonátos, kloridos vizének magas az ásványi anyag tartalma, amitől barnás, teaszerű árnyalata van. A város kincsét 55 évvel ezelőtt találták meg és ma mélyfúrású kutakból hozzák a 72 fokos vizet a felszínre.
Gyula jelképe kétség kívül a ritkaságszámba menő gótikus téglavár. A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár a mocsaras lápterület egykori szigetére épült. Legkorábbi részei a négyzet alakú öregtorony és a város felőli oldalon lévő palota voltak, ezeket valamikor a XIV. század végén építették.


Volt királyi és Hunyadi birtok, majd 1566-ban a török elfoglalta és benne is maradt egészen a kiűzetéséig, 1695-ig. Kard utoljára a Rákóczi-szabadságharc idején csörgött körülötte, aztán elvesztette stratégiai jelentőségét, majd a Wenckheim, illetve Almásy család tulajdonába került. Mára az ország egyik legszebben helyreállított műemléke és 1964 óta a várban, illetve az előtte lévő tó színpadán a Gyulai Várszínház előadásai szórakoztatják a nagyérdeműt.
A város szülötte Erkel Ferenc, akinek szülőháza az Apor Vilmos téren található. Az emlékház himnuszunk zeneszerzőjének, a magyar nemzeti opera megteremtőjének életét, munkásságát mutatja be.
Az itteni naptárában minden hónapra jut egy nagyszabású rendezvény, mint pl. Reneszánsz Karnevál, Tavaszi Fesztivál, Gyula Napok, Pálinkafesztivál, Böllérnapok, Táncfesztivál, Végvári Esték, Erkel Művészeti Napok. Ha a várkert éppen nem rendezvénytől hangos, akkor a kellemes sétákra invitál ez a szép történelmi környezet, a tavon nyáron csónakázni, télen akár korcsolyázni is lehet. Itt található az 1849-es emlékhely is, amelyet a világosi fegyverletételt követően itt őrzött 1300 honvédtiszt - köztük kilenc vértanúnk - emlékére állítottak.
A Petőfi tér dísze az egykori Megyeháza, melyben jelenleg a Polgármesteri Hivatal működik. Az egykori barokk épületet a Kiegyezést követően neoreneszánsz stílusban építették át és kazettás mennyezetű, karzatos díszterme és az ahhoz vezető lépcsőház ma is szemet gyönyörködtető.
Már a török idők előtt is templom állt a Nádi Nagyboldogasszony (mai nevén Belvárosi) Plébániatemplom helyén, benne a névadó "Nádi Szűz Mária" képpel, ami a korabeli templommal együtt a turbános hadak áldozatává vált. Mai utódát 1775-ben kezdték építeni Harruckern Ferenc patronálásával. A Barokk és copf stílusú templom ma híres búcsújáró hely és értékes oltárképekkel, illetve egy impozáns mennyezeti képpel büszkélkedhet.


