Várak, kastélyok a Kárpát-medencében

Gyula, egy vár a lápon

HUNGARY
Szöveg és fotók:  Jakatics Róbert

Keleti határainkon járunk, az ominózus „Viharsarok” területén, de én inkább szelídebb hangzású tájegységeiről emlegetném: úgy mint a Körösök, a Szanazug, vagy a Városerdő vidékén, azaz Gyulán. Nekünk, lelkes várlátogatóknak a barázdált terepviszonyokhoz, hegynyergeken meredező bástyák látványához szokott szemünk ugyan csak tágra nyílhat, hogy hogy is van ez? Magyarország legmélyebben fekvő területére érkeztünk és ide várat építettek?

Hja, és kérem a legeknek még nincsen vége! Ez a bájos kisváros a Fehér-Körös partján épült föl, de nincs messze innen a Fekete-Körös sem és ők ketten az ország legtisztább vizű folyói közé tartoznak. A várost oltalmazó erődítés pedig Európa egyetlen ilyen épen megmaradt síkvidéki téglavára, stílusát tekintve gótikus jegyekben emeltetve. A természetes védelmet, amit a legtöbb várnak egy magaslat igyekezett biztosítani, itt a Körösök lápvidéke jelentette.

Ha elmélyedünk a vár geneológiájában, akkor láthatjuk, hogy viszonylag fiatal építményről van szó, mert ezen a vidéken a római légiók nem igen jártak, így aztán védvonalat sem emeltek, a dák krónikákra inkább nem hagyatkoznék. Koraközépkori, vagy lovagkori gyökereket nem lelünk, de még csak a mongol pusztítást követő erődítési lázban sem jutott eszébe senki hadúrnak e sík vidéken várat emelni. Majd eljött a reneszánsz kora, megépült a vár és még szinte föl sem készülhetett a nagy megmérettetésre, máris ott tornyosult határainknál  a félholdas veszedelem. Aztán hirtelen Gyula stratégiai végvár lett. De ne szaladjunk ennyire előre, inkább lépjünk be a falak közé, hadd meséljenek a kövek, bocsánat a téglák maguk. Mert hogy az Alföldön vagyunk és itt építésre alkalmas követ nem igen találni, ezért a várat téglából építették.

 

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár a mocsaras lápterület egykori hosszúkás szigetére épült. Legkorábbi részei a négyzet alakú öregtorony és a város felőli oldalon lévő palota voltak, ezeket vélhetően a környék akkori birtokosai, a Losonczi család építtette valamikor a XIV. század végén. Úgy 1430 körül Maróthy János kezdett hozzá az udvart körülvevő téglalap alakú, zárt, magas téglafal építéséhez, majd halálát követően fia folytatta azt. Ebben az időszakban bővítették a palotát is, amelynek 1445-ben már felszentelt kápolnája is volt, két négyzetalaprajzú bástyával megerősített külső védfal és hat méter széles falszoros vette körül.

Az 1553-as év októberében egy török csapat megkísérelte elfoglalni, de a vár őrsége sikeresen visszaverte a támadókat. A törökök közeledtének hírére kettős palánkkal vették körül, de tervezték a palánkok bástyákkal történő megerősítését is és hiába az építéshez hat vármegyéből szedett adó, sajnos sem a pénz, sem az idő nem volt elég. Paolo Mirandola olasz hadmérnök tervei szerint megerősítették, átalakították a várat. A régi szűk kaput befalazták, a délnyugati oldalon újat nyitottak, a bástyákon ágyú állásokat alakítottak ki. Kerecsényi Lászlót nevezték  kapitánynak és 1564 nyarára a munkálatok el is készültek. Sajnos nem kellett sokat várni a török ostromra, mert 1566 júliusában Pertaf pasa egyes leírások szerint mintegy 70-80 ezer fős sereggel körülzáratta a várat  és 40 ágyúval egyfolytában lövette azt. A vár ostroma kilenc hétig tartott, de élelem és segítség híján a védők szabad elvonulás fejében a várat föladták. Hiába az egyezség a kivonuló védők nagy részét a török fölkoncolta, a maradékot, a kapitánnyal egyetemben rabságba hurcolta.

A vár eleste után a török azonnal hozzálátott a sérült falak kijavításához, hogy rögtön bele is ülhessen és majd 130 évig őrizhesse hódoltságának ezen vidékét. Tőlük az egyesült európai seregek csak 1695-ben vették vissza Gyulát, ahova saját őrséget ültettek németekből, hajdúkból és huszárokból.

A várat utoljára még egyszer Rákóczi tábornoka, Károlyi Sándor vitatta 1705-ben, de három hetes sikertelen harc után felhagytak az ostrommal. Gyula ezután elveszítette stratégiai jelentőségét és később a Wenckheim, majd az Almássy család birtokába került és 1904 után teljesen lakhatatlanná vált.

A várban ma múzeum található, környezete kellemes sétára csábító park és csónakázótó, vele szemben várja vendégeit a termálvizéről messze földön híres Gyulai Várfürdő. Erkel Ferenc bájos szülővárosában szépen felújított belváros, kellemes fürdőzés, sok látnivaló, történelmi emlék, és nem utolsó sorban mosolygó arcok várnak mindenkit, akinek akár kicsi időre is, de békére, felfrissülésre vágyik teste-lelke.

trip&travel.hu

Utazási és életmód magazin  -  Travel and Lifestyle Magazine

A honlapon szereplő minden fotót, szöveget, tartalmat szerzői jog véd, azok másolása, felhasználása, terjesztése az oldal üzemeltetőjének tudta és engedélye nélkül tilos. Az oldalról kivezető linkek által elérhető tartalmakért a trip&travel.hu nem vállal felelősséget.

  • Facebook Social Icon
Copyright © 2018-2020 by trip&travel.hu - All rights reserved.