Hollók vára

HOLLÓKŐ

HUNGARY
Szöveg és fotók: Jakatics Róbert

Ahogy a Mátra mellett északra vezető úton haladtunk, elkalandoztak gondolataim és elképzeltem, ahogy ezek a hegysipkák pöfékelték kifele a föld mérgét. Amint kocsink befurakodott a Cserhát erdőkkel benőtt hegyei közé, többé már nem bírtam belelátni füstölgő vulkánokat, sokkal inkább kanyargó utat, zöld lankákat. Egy elágazásnál hatalmas fekete madár ült meg egy jókora követ, jobb szemével jól megnézi azt, aki Hollókőre megy. Szúrós tekintetét még percek múlva is a hátamban éreztem. „Hess madár!” Csak azt ne mondja: „kár”!

 

Hiába érünk be Hollókő központjába, a várat még nem találja a fürkésző szem, mert az a falu melletti hegygerinc nyugati nyúlványán emelkedik egy lepusztult vulkáni kürtő roncsain. Falai alatt jókora hullámokat vet a táj és elénk tárul a Cserhát lélegzetelállító látványa. Azon kapom magam, hogy percek óta a vidéken pihentetem a szemem. Hol a zöld különféle árnyalatait válogattam szét, hol a völgyekben megbúvó kis falvakat vettem számba, majd a távolban messzi nagy hegyeket kerestem. Eltöprengtem, hogy a török vajon mit láthatott innen, a csodás vidéket, vagy csak a harácsot?

A vár megépítését a mongol pusztítás után kezdték el és annyi bizonyos, hogy az a környéket birtokoló Kacsics nemzetséghez köthető. Kezdetben a hegygerinc végén lévő szirtre húztak föl egy vaskos falú, ötszögletű lakótornyot. A sarkain hatalmas kövekkel armírozott több emeletnyi toronyba a második szinten lehetett bejutni. Gyilokjárós tetejét valaha egy fazsindelyes, csúcsos tetővel védték az időjárás, no meg miegyéb behulló tárgyak ellen. Hiába no, vitás időkben sok mindent tudtak egymáshoz hajigálni a hadinépek. Kicsinyke, szabálytalan, sokszög alakú várudvarát pártázatos kőfal választotta el a haragos felektől. A várkapun át egy hosszúkás falszorosba jutunk, onnan újabb kapun át kerülhetünk beljebb az udvarára, ahol gazdasági épületek sora állhatott, melyek hátukkal támasztották a méretes kőfalakat. Ha föntről nézhetnénk le a várra, látható lenne falainak különös, hatalmas csigaházra emlékeztető formája.

 

A kövek között ott bujkál persze egy legenda is, amely kicsit másként eredezteti a várat. Az egyik Kocsics sarjnak, Andrásnak megtetszett egy nemes ember lánya, akit mindenféle udvarlás és lánykérés nélkül elrabolt. Bezárta az éppen épülőben lévő várának tornyába. A leányzó dajkája, lévén boszorkányos praktikák tudója, segítséget kért az ördögtől, aki fiókáit esténként holló képében a várhoz küldte. A madarak aztán elhordták a nappal felrakott köveket egy közeli hegy szirtjére. Így szabadult ki a fogoly leány. A hollók nem csak elvitték a követ, hanem felépítették belőle Hollókő várát.

Az Árpád-ház kihalását követően a Kacsicsok átpártoltak Csák Mátéhoz, majd mikor Károly Róbert megtörte az ő hatalmát új gazdája a Szécsényi család lett. Az ő birtoklásuk idején készült el a belső gótikus palotaszárny és az alsóvár.

Hollókő katonai szerephez a török előrenyomulásával jutott. Akkoriban Kapitán György volt a vár parancsnoka, aki gyakran ütött rajta a portyázó oszmánokon. Egy ízben párbajra hívta ki a szandavári agát a Buják alatti mezőn. A nemes viadal lefolyását Tinódi Lantos jóvoltából van szerencsénk tudni. Állítólag döntetlenül végződött, de mindketten a maguk diadalát mentek haza ünnepelni. Hollókő az 1552-es hadjárat során kardcsapás nélkül jutott török kézre, a védők feladták a várat. A királyi csapatoknak 1593-ban sikerült aztán visszavenni egy időre, de 1663-ban a végleges kiűzésükig ismét a töröké lett. A várat Sobieski János csapatai szabadították fel végérvényesen a félhold uralma alól, hogy aztán a kétfejű sas fészkelhesse be magát, még ha csak jelképesen is. A Haditanács döntése szerint pusztulnia kellett, de a költségek miatt csak bejáratát, hídjait és a fal egy részét rontották le. A többit elvégezte az idő és az utókor. A műemlékvédelemnek köszönhetően ma viszont az egyik legszebben helyreállított várromunk.

 

A mellette megbújó völgyben találjuk a Világörökség részét képező Ó-falut, mely ma is lakottan mutatja be a palócok lakhelyét, egykori életét, szokásait, népviseletét.

Utazási és életmód magazin  -  Travel and Lifestyle Magazine

A honlapon szereplő minden fotót, szöveget, tartalmat szerzői jog véd, azok másolása, felhasználása, terjesztése az oldal üzemeltetőjének tudta és engedélye nélkül tilos. Az oldalról kivezető linkek által elérhető tartalmakért a trip&travel.hu nem vállal felelősséget.

  • Facebook Social Icon
Copyright © 2018-2020 by trip&travel.hu - All rights reserved.