Zarándokok földje

IZRAEL

Israel - Land of Pilgrims

Talán a hely és annak szelleme teszi, talán a lépten-nyomon visszaköszönő történelem, vagy a három világvallás és azok népei egyidejű jelenléte okozza, de jó darabig nem is tudtam, hogy kezdjek bele. Már több hónapja, hogy hazaérkeztünk izraeli, szentföldi körutazásunkról, de még máig sem állt össze bennem egy egységes egésszé az a bő egy heti élmény. Látnivaló pedig akadt szép számmal, akárhova is merítettük szákunkat, mindig bőséges volt a fogás.

 

Immáron két évezrede keresztény zarándokok koptatják e szent földet keresztül-kasul, ahol Jézus nyomot, jelet hagyott maga után, de számukra elég volt csupán annyi is, hogy azt a földet érintsék, azt a levegőt lélegezzék, abba a szent vízbe lépjenek,

amelyekhez a néhai megváltónak, családjának, vagy tanítványainak valaha is köze volt. Azt gondolom, hogy ez egy

olyan szent és magasztos dolog, ami még a mai nem hívő utazót is hatalmába keríti, ha ott jár.

Robi kicsi.jpg
Háttérfotó: a Genezáreti-tó

Názárettől kaptuk az első ilyen impulzust, mikor beléptünk a Közel-Kelet legnagyobb keresztény építményeként nyilvántartott Angyali Üdvözlet katedrálisának grandiózus falai közé. Alsó szintje egy régi keresztes templom romjait óvja, míg a felső emelet Mária tiszteletéről szól. A keresztény hagyományok szerint e helyen jövendölte meg Gábriel arkangyal Jézus születését. A város őriz még egy kétezer éves kutat is, Mária kútját, ami számomra oly kedves hely, hisz annyit néztem már Csontváry festményén.

Azt hiszem, alig akad olyan, aki nem szerette volna a keresztes lovagok történeteit, ne falta volna a Templomosok legendáiról, titkairól szóló könyveket. Nos, ez itt Akkóban mind elénk tárul egy hatalmas, erős vár és annak alagút rendszerében és a legendák egy része valóságossá válik előttünk. A néhai keresztes hadjáratok katonai központjaként elhíresült vár lovagtermét, annak oszlopait szájtátva bámultuk, mert alig hittük, hogy ezt itt tárul elénk és nem valahol az öreg kontinensen. Végig gyalogoltuk a vár egyik alagútját, amely a kikötőbe vitt, régen ennek komoly stratégiai jelentősége volt. Ott aztán jócskán beleszippanthattunk a sós tengeri levegőbe és a hatalmas hullámtörő kövekről egészen Haifáig el lehetett látni, előtte csak a Karmel-hegy méltóságteljes gerince fogta meg a tekintetet. A hegyen anno Illés próféta és Baál papjai vetélkedtek, amely egy isteni csoda tétellel végződött. A 12. században egy francia lovag alapította meg ott fönn a ma is működő Karmelita rendet.

 

Ahol a Karmel-hegy nyúlványai elérik a tengert, ott épült felt Haifa, Izrael legnagyobb kikötővárosa, a nyüzsgő kereskedelmi, gazdasági gócpont. Itt tanultuk meg a “három város tézisét”: amíg Tel-Aviv bulizik, addig Jeruzsálem imádkozik és Haifa dolgozik. A háromszáz ezres város az ország legjelentősebb export kikötője. Jelképe a hegy oldalán aláfutó lankán megépített Bahai-kert, amelynek aranykupolás mauzóleumában nyugszik a bahai-vallás előfutára. Teraszait ciprusok, pálmák és megannyi dísznövény ékesíti. A kert őszinte áhitatra készteti látogatóit.

Názáret
Akkó
Haifa

A szentföldi Izrael zarándokok és turisták által leglátogatottabb vidéke a Genezáreti (más néven Galileai, vagy Kineret) -tó és környéke (a háttérfotón látható). Jeles helyszíneit Jézus életének fontos állomásaiként ismerjük a Bibliából. Első megállónk mindjárt Kapernaum volt, ami arról nevezetes, hogy mikor Jézusnak menekülnie kellett Názáretből, itt talált menedéket, méghozzá Péter házában. A ház romjait egy mai, modern beton épület óvja az elmúlástól, mellette egy ősi zsinagóga maradványai hirdetik a kövek, meg a hit maradandóságát. A régi falak között több a zarándok, mint a turista. Saruban, szandálban, mezítlábasan , puritán öltözetben barátok, apácák csoportjai jönnek, bábeli a hangzavar, de egyszerre csak kihallatszik belőle a fehér ruhás apácák beszéde: honfitársaink!

A Genezáreti-tó fő táplálója a Jordán-folyó, amely az alsó csücskénél, Yardenitnél lép ki a tóból, hogy folytassa útját délnek. Ismét egy szent hely, amely arról ismert, hogy a folyóban Jézust itt keresztelte meg Keresztelő Szent János. A mára jól kiépített helyen ma is zarándokok ezrei ismétlik meg a ceremóniát. Még a nézőkre is különleges hatással van a látvány, ahogy az illetőt lenyomják egy pillanatra a víz alá. A megkereszteltek víztől csöpögő arca mindent elárult lelkiállapotukról. Talán egy picit még irígyeltem is őket.

“Mikor hetedszer fújták meg a papok a kürtöket, ezt mondá Józsué a népnek: kiáltozzatok, mert nektek adja az Úr a várost” .. és ekkor Jerikó falai leomlottak. Mindez kb. 1500 évvel történt Krisztus előtt. Aki a város ostromát olvasta a Bibliában, ezek után már sejti, hogy miért lehet minden szuvenír árusnál kos szarvat kapni. A várost az évezredek során többször lerombolták és újjáépítették, bírta őt anno Kleopátra, majd Heródes is. A mai Jerikó fölé tornyosodó Júdeai-sivatag fennsíkjának egy meredek sziklafalára épült fel az 5.században a Szent György kolostor, amelyet építésétől kezdve ortodox szerzetesek laknak. A lassacskán nyugodni készülő nap meleg színekbe öltöztette a holdbéli tájat, amit sötétedésig tudtunk volna bámulni. Nem látszott a vége, csak annyi, hogy felül a kék ég, alatta a sárgás-barnás árnyalatokban fürdő kőtenger, ami olyan hullámokat vetett, hogy nincsen szem, amit meg ne igézne.

Tizennégy ágú ezüst csillag a két mécsessel. Ez az a hely, ahol Jézus született, a csillag ágai háromszor véve a Jézustól Ábrahámig visszavezethető nemzedékek számára utal, a két mécses pedig a megváltó kétféle természetét, az emberit és az istenit hirdeti. Igen, Beit Lechemben (“a kenyér háza”), azaz Betlehemben vagyunk, a Jeruzsálemmel már összeérő ciszjordániai palesztin kisvárosban. A Nagy Konstantin által építtetett Születés Bazilikájában embert próbáló sort kell kiállni, hogy a csillaggal jelzett szent helyre, Krisztus születésének helyszínére lejussunk. A templom jogai három keresztény vallási ág, a katolikusok, a görög és az örmény ortodoxok között oszlik meg, de jellegében ortodox berendezésű. Amennyire hatalmába keríti a látogatót a bazilika szellemisége, annyira megkapó Betlehem másik látnivalója, a Pásztorok mezeje és az ott emelt kápolna. A mező, ahol az egykori pásztorok legeltettek megvan, bár nem szabad az itthoni legelőkhöz hasonlítani ezt a kopár fennsíkot. Viszont a kápolna mellett őrzött kis barlangok a bibliai időkbe repítenek vissza. Az egyik padlón látható mozaik betlehemi csillag még egy meleg októberi napon is karácsonyi hangulatba hozza az embert. Ehelyütt hozta hírül a pásztoroknak az angyal a megváltó eljövetelét.

Betlehem

Yerushalayim, azaz Jeruzsálem (“a béke városa”) a már említett “munkamegosztásban” Izrael imádkozó városa, szent város, három monoteista világvallás, a zsidó, a keresztény és az iszlám találkozása, számunkra talán nem könnyen érthető együttélése. A zsidóknak Salamon király itt építette fel az Első Templomot, a keresztényeknek Jézus élete, megfeszítése, mennybemenetele kötődik ide, a muszlimoknak pedig az egyik legszentebb hely azért, mert Mohamed innen vágtatott fel az égbe szárnyas lován.

 

A városnézést az Olajfák-hegyén érdemes kezdeni, mert csodálatos kilátást nyújt a Templom-hegyre, az Óvárosra és az őt körülvevő újabb negyedekre, a keresztény szent helyeket jelző templom tornyokra, az óváros falára, az Al-Aqsa mecsetre, vagy az Aranykapura, ami a zsidóknak majd a feltámadáskor meg fog nyílni és azon keresztül jutnak be a Mennyországba. Szóval innen az Olajfák-hegyéről gyakorlatilag elénk tárul Jeruzsálem térképe, hogy miket érdemes felkeresni, mert a látnivalók, a szent-és emlékhelyek sora igen hosszú.

Ha van rá mód és idő, bárhol a világban szeretek nézelődni, elfoglalni egy kényelmes megfigyelő pontot, aztán már csak várni kell a helyi szereplőket, amint el-és átvonulnak a helyszínen, vásárolnak, megállnak, beszélgetnek stb. Jeruzsálemben két helyen tudtam ezt megtenni, az egyik a Yehuda piacon volt, a másik pedig a Jaffa utcában kínálta magát. Előbbin a városra jellemző népek, vallások, kavarogtak mindenféle korosztályok és viseletek képében, utóbbira inkább a zenélő, rollerező, babakocsit tologató fiatalabb korosztály, illetve a villamosozók voltak a jellemzők. Itt halad át ugyanis a város egyetlen villamosvonala. A kis téren éppen fiatalok próbálnak néhány klezmer számot, szó szerint próbálnak és amikor összeáll a repertoár, a fülbemászó dallamokra sokan megállnak. Engem leginkább a klarinétos srác fogott meg, ő volt a legfotogénebb.

Számunkra, keresztényeknek  rengeteg emlékhely, templom és szent hely található Jeruzsálemben. Kezdjük a már említett Olajfák-hegyével, amelyen át és a vele szemben található Aranykapun (akkor még nem volt befalazva) vonult be Virág-vasárnap Jézus Jeruzsálembe, ahol hamarosan elfogták, bírái elé állították, elítélték és a Golgotán megfeszítették.

Az odavezető út az egyik legszentebb zarándokút a városban, különösen Húsvét előtt sokan bérelnek (mert ilyen is van!) egy fakeresztet és azt végig viszik vállukon a Fájdalmak útján (via Dolorosa), mind a 14 stáción. Mi, mai emberek, akik olvastuk a Bibliát, el sem tudjuk képzelni, hogy manapság hogy néz ki ez az út, de semmiképpen sem gondolnánk olyan keskenynek, sűrűn beépítettnek, mint ahogy kinéz. Ma gyakorlatilag a bazáron vezet át, szűk utcácska, mindkét oldalán boltok, vagy ahogy akkoriban Jézus hívta, kalmárok árudái szegélyezik és kövezett útja inkább egy lépcsősor. Az egyes stációi meg vannak jelölve, számozva, a zarándokok mindnél megállnak és imádkoznak. Engem a 6. fogott meg leginkább, mert a megszokott jelölés mellett egy faajtóba bevert kovácsolt vas betűk is jelölték a stációt. Veronika kendője nevet adtam annak a képnek. A sprőd, durva vasalat mindent elárul arról a korról és a megfeszítés embertelen módjáról.

 

A híres út egy sűrűn beépített térbe torkollik, ahova ma már végképp nehéz elképzelni azt a három keresztet, mint ahogy a közelben a szent sírt is, ami fölé a róla elnevezett templomot emelték egykoron. Húsvét közeledtével a keresztényeknek ezek a legszentebb helyszínei, eseményei és a nagyszámú zarándok csak erősíti egymást ebbéli hitükben és meggyőződésükben, a Megváltó eljövetelében, halálában, mennybe menetelében, a benne hívők lelkiüdvében. A hegyről lefelé ballagva már mindenki csöndes, mintha csak ezek körül járna a gondolatunk, de lehet, hogy tényleg így is van. Jeruzsálem, béke veled! Ez a város és ősi kövei biztosan sokat mesélnek, de aki eljön ide és megérinti őket, bizonyára könnyebben megérti mindezt.

Utazási és életmód magazin  -  Travel and Lifestyle Magazine

A honlapon szereplő minden fotót, szöveget, tartalmat szerzői jog véd, azok másolása, felhasználása, terjesztése az oldal üzemeltetőjének tudta és engedélye nélkül tilos. Az oldalról kivezető linkek által elérhető tartalmakért a trip&travel.hu nem vállal felelősséget.

  • Facebook Social Icon
Copyright © 2018-2020 by trip&travel.hu - All rights reserved.