INDONÉZIA

a tízezernyi sziget országa

Ha Indonézia kerül szóba, mindenkinek egy távoli egzotikus, trópusi ország jut eszébe; pálmafákkal, napsütötte óceán partokkal, déli gyümölcsökkel és kávéval, mosolygós emberekkel. A valóság azonban nem csak ennyi, vagy inkább több: a világ legnagyobb szigetországa, Indonézia modern ország, modern autóparkkal, modern óriás plázákkal, fejlett gazdasággal.

Cikkünk címe nem túlzó, sőt.. nem csak hogy tízezer sziget, de több, mint 18.000 szigetből áll a világ legnagyobb muszlim lakosságú országa. Az egészen biztos, hogy az emberek nagy részében hamis kép él Indonéziáról. Egyrészt valahol talán úgy képzeljük el, hogy még a klasszikus gyarmati aranykorban élő, egzotikus trópusi szigetvilág, másrészt valószínűleg nagyrészt a Bali kultúrával azonosítjuk. Indonézia viszont régen kilépett a gyarmati időkből, - az egykori holland gyarmatosítók turistákká szelídültek; Indonézia a világ 12. legerősebb gazdaságát mondhatja magáénak, másrészt ahogy sok ezernyi sziget, legalább olyan sokszínű kultúra is az övé, a természeti kincsekről nem is beszélve. A köztudatban élő hamis képet megpróbáljuk ezzel az útibeszámolónkkal kicsit reálisabbá varázsolni.

Szilvi_1200px.jpg
Szöveg: Szeszler Szilvia

Jakarta, a főváros Indonézia legnagyobb települése. Mivel mindenki itt szeretne boldogulni, elképesztő a város túlzsúfoltsága. Ahogy a helyiek mondják: a lakosság nappal 14, éjjel 12 millió. Metró hálózat nem lévén – mivel nagyon magas a talajvíz a tenger miatt – mindenki autóval és motorral közlekedik. Számunkra hihetetlen méretű közlekedési dugók uralják a várost a nap minden órájában. Nem ritka, hogy 2-2,5 óra alatt ér be valaki a munkahelyére. A megacity-t uralják ugyan a felhőkarcolók, de alattuk sok helyen szerény kis házak is meghúzzák magukat.

A város, ahogy Jáva nagy része is, holland gyarmat volt az 1600-as évek elejétől, sőt Batavia néven a Holland Kelet-Indiai társaság fővárosa is. Látványosságainak stílusára mégsem ez az időszak nyomja rá a bélyegét, a hollandok alapította Nemzeti Múzeum kivételével, mely dél-kelet Ázsia leggazdagabb gyűjteményével büszkélkedhet. A Nemzeti Műemlék vagy Monas innen nem messze, a Függetlenségi téren található. Szintén a közelben, rövid sétával elérhető az Istiqlal mecset, amely a világ második legnagyobb mecsetje. Szokatlanul modern épület, amely fehér márványból és német acélból készült.

Amit feltétlenül látni kell Jakartában, az a „Little Indonesia” néven ismert épület-együttes, amely Budapesten kerületnyi helyet foglalna el, így érdemes fél-egész napos programként tervezni. A kiállítás területén az ezer szigetnyi Indonézia egyes népcsoportjaira jellemző stílusban felépített házakban az adott terület/sziget kultúrájának relikviáit állítják ki, hihetetlen gazdagságban.

tea_garden_5-wallpaper-2880x1620.jpg

Mindössze kétórányi autóútra fekszik a fővárostól Bandung, a „Virágok városa”, ahol a főváros, Jakarta lakosai szívesen töltik a hétvégéiket. Maga a város nem sok látnivalóval büszkélkedhet, kivéve talán a Gedung Sate koloniális épületét, mely még a holland megszállás emléke, a huszadik század elejéről. A város központját uralja az egyedi, hófehér parlament stílusú építmény, belül kulturális relikviákkal, Indonézia ásvány és egyéb kincseivel. Bandung ad otthont a Szundanéz Művészeti és Kulturális Központ keretein belül a világhírű anklung kulturális műhelynek, amelyben bambusz kézműves és hangszerkészítő, tánc- és hangszeres oktatóközpont és előadóterem is található. A központban az oktatás már gyerekkorban elkezdődik és a kicsik fellépési lehetőséget is kapnak a felnőttekkel együtt.

Bandungtól fél órányi autóútra, a Subang és a nyugat Bandugi kormányzóság határterületén viszont igazi természeti kincset találunk: a Tangkuban Parahu Nemzeti Parkot, ahol 1300-2100 méteres magasságok között tíz működő vulkáni kráter található. Ezek közül a Kawah Ratu az, amelyet a hegytetőn a parkolóból azonnal látni, a Kawah Domashoz sétálni, sőt mászni kell 1200 méternyit, de megéri, mert forró vizében akár tojást is főzhetünk, vagy ha kedvünk tartja, lábat áztathatunk a kevésbé forró tavacskákban, sőt akár a gyógyító vulkáni sárral bekenhetjük a hegymászásban meggyötört lábainkat. Embert próbáló túra, de hihetetlen és örök élmény a füstölgő kráterbe megérkezni.

A környék klímája kellemesen hűvös a hegyek miatt. Körben a magaslatokat esőerdők borítják, amelyekben leopárdok, lemurok, egyéb trópusi égövi állatok élik mindennapjaikat.

A környék híres teaültevényeiről, amelyek üde zölden borítják az út menti dombokat, hegyeket. A környék másik természeti kincsei a forró vízű források, amelyek a távolabbi hegyekből erednek, és a vulkánövezeten áthaladva veszik fel azt a hőmérsékletet, amellyel végül is a felszínre törnek.

Yogyakarta, az egykori főváros Jáva közepén, a történelmi emlékek gazdag tárházával vár mindenkit. A Kraton vagy Szultán Palota ma is a szultán rezidenciája, a helyiek még mindig uralkodójuknak fogadják el, mintha megállt volna náluk az idő. A palota a jávai kultúra élő múzeuma. A Taman Sari, vagy Vizi Palota szökőkutak és medencék együttese, ahol az egykori szultánok a háremhölgyek táncában gyönyörködhettek. Üdítő oázis a város szélén a Jungle House épületegyüttes. Az érintetlen dzsungelben, Indonézia különféle kultúrái szerint épült házakban pihenhetünk, a házak mellett kis tavak, vagy medencék - sőt egy folyó is csordogál csendesen.

Yogyakartáról tudni kell, hogy amellett, hogy az ország egyik kulturális központja, egyetemi város is. Itt működik a Gajah Mada Egyetem, amely az ország legrégebbi ilyen intézménye, vtovábbá az Iszlám Egyetem, a Művészeti Egyetem, a Yogyakartai Műszaki Egyetem is.

Amiért igazán érdemes ide utaznunk, az az i.sz. 800 körül épült Borobudur, a világ legnagyobb buddhista építménye. A 34 méter magas templom teraszos piramis formában épült, felső szintjén sorakozó sztúpái alatt Buddha szobrokkal, amelyeket megérintve a helyiek szerint teljesül az álmunk. A Meru hegyét mintázó mesterművet körülöleli a dzsungel, felette felhők érnek össze a környező magas hegyekkel. A látvány és az érzés lélegzetelállító. Bárhová elutazna érte az ember, még ennél sokkal messzebbre is.

the_lost_hindu_temple_in_the_jungle_mist

A várostól másik irányban található ugyancsak lélegzetelállító épületkomplexum a hindu templom építészet remeke, a Sivának szentelt legnagyobb indonéz templom együttes, Prambanan. Az építmény dél-kelet Ázsia egyik legnagyobb temploma; a masszív épületkomplexum jelzés arra, hogy az egykori Medang udvarház a Mahayana Buddhizmus helyett a Shivai Hinduizmusra fókuszált, amelyet ezzel a templommal nyomatékosított. A 16. században egy földrengés során az épületek nagy része összeomlott, apránként rekonstruálták, mondhatni kőről-kőre, mire ma újra a régi formájában állhat.

A fenti két templom méltán tartoik az Unesco Világörökség kincsei közé.

Ennyi kulturális élmény után ugorjunk át a híres Balira, ami Yogyakartából egy rövid másfél órás repülőútra van csupán. A sziget Jáva keleti csücskéhez közel helyezkedik el, a Kis Szunda szigetek egyike. Bali felkapott üdülőhely, de itt is tovább gazdagíthatjuk kulturális élményeinket, ha kimozdulunk a tengerpartról. Főbb városai Kuta és a híres Kuta Beach, valamint székhelye, Denpasar. A szigeten számos helyen gyönyörködhetünk a dzsungeltől elhódított területeken létesített teraszos rizsföldekben.

A többi indonéz szigettel ellentétben itt a hindu vallás dominál, a lakosság mintegy 70-80 százaléka hindu. Lépten-nyomon kis házi szentélyekbe ütközünk, oltárok minden mennyiségben. Dél Bali legismertebb látványossága a hindu építészet remeke, az Uluwatu templom, amely a szigetet volt hivatva védeni anno. Elképesztő mélységbe látunk le, ha az udvaráról letekintünk az óceánba. A templomhoz vezető út mentén helyi kechak táncbemutatóban is gyönyörködhetünk, a híres Uluwatu naplementéről nem is beszélve, amelyat a világ legszebbjei között emlegetnek.