Interview
Borbély Lénárd
Csepel polgármestere
A turizmus és a diplomácia kiemelkedő egyéniségei után a közéletben ismert és népszerű csepeli polgármestert, Borbély Lénárdot interjúvoltuk meg arról, hogy miként telnek egy ilyen komoly és felelősségteljes munkát végző személy mindennapjai; arról is, hogy mi motiválja őt, milyen közeli és milyen nagyobb projekten dolgozik éppen. Kérdeztük továbbá a lapunk profiljába vágó érdekes témákról, a szabadidő eltöltéséről és utazásairól.
Szeszler Szilvia interjúja
- Mi az, ami leginkább motiválja Önt, milyen szempontok szerint végzi a munkát a hétköznapokban?
- Hosszú ideje azon dolgozom, az a gerince a munkámnak, amelyet az olyan mondatok fejeznek ki igazán, mint például a „Sokkal élhetőbb Csepelt építeni” – amit komolyan is gondolok, a kérdés az, hogy hogyan? Mi kitűztük a zászlónkra, hogy családbarát kerület vagyunk és ennek jegyében hozzuk meg a döntéseket sok esetben. Felújítottuk az összes kisgyermek nevelő intézetünk kertjét, vagyis az összes bölcsödét és óvodát (egy kivételével, amely egy pályázat keretében lesz felújítva) és ebben a ciklusban következnek az iskolák. Ott az épületet és a kerteket hozzuk rendbe és varázsoljuk ujjá. A pandémia nem könnyítette meg a helyzetünket és az iskolákkal lassabban tudunk haladni; ez egy ciklusokon átívelő projekt, mert annyi intézményünk van. Elkezdtük tavaly és felújítottuk a Hermann Ottó általános iskolát, idén a Mátyás király iskolát és jövőre is szeretném folytatni ezt a felújítási programot. Nemcsak az intézmények korszerűtlensége miatt, hanem az iskolai kertek is gyakorlatilag balesetveszélyesek. Ezeket a területeket, az iskolai környezetet megszépítjük, mert nem mindegy, hogy egy kisgyermek mit lát és hogyan, milyen körülmények között nő fel.
.jpg)
.png)
- Az oktatási intézményeken túl milyen felújításokra került sor még?
- Az egészségügyi és a művelődési intézményeket is sorra újítottuk fel és nagyon sok olyan közterületi fejlesztést végeztünk, ami egyébként egyrészt családbarát, másrészt pedig hihetetlenül megnöveli a terület, vagy akár magának a kerületnek az ázsióját is. A legjobb példa a Rákóczi Kert-Családok Parkja, amely egy olyan fantasztikus fejlesztés a kertváros szívében, amire az eddigi munkám során a legbüszkébb vagyok; ahol nemcsak csepeli családok vannak jelen és nemcsak egy családi park, hanem egy közösség is kialakult. Az emberek ismerik egymást és mint egyfajta „faluközösség”, a szónak a jó értelmében, mondhatni úgy működik. Nemcsak Csepelről, de a szomszédos kerületekből és a szomszédos és messzi településekről is nagyon sokan bejelentkeznek, mert nem is hiszik el, hogy ez ingyenes, sőt már Bécsből is érkeztek autóbusszal ide. Eljutottunk oda, hogy a Rákóczi kert egy olyan pontja Budapestnek, amit a külföldről ide érkezőknek is érdemes megmutatni. Nagyon büszke vagyok rá. Több stratégiai partnerünk is rendez itt eseményeket, idén nyáron gyerekekekt táboroztattunk, az Önkormányzattal közös együttműködésben, teljesen ingyenesen.
- Milyen egyéb közteret sikerült megújítani?
- Megújult a Béke tér egy jelentős része és így tettük rendbe a Széchenyi István iskola előtti parkot is, amelyet Brenner Jánosról neveztünk el; a sétányokon a korábban eladott és állagában eléggé leromlott volt Görgey Artúr iskolát visszavásároltuk, lebontottuk és egy gyönyörű pihenő park lett az iskola egykori területén; a körülötte lévő lakások sokkal értékesebbek most már. A Napközis tábornál hasonló a helyzet, 1963-ban nyílt meg, majd 2003-ra bezárták a gyerekek előtt, eladták és több száz lakásos lakóparkot képzeltek ide. Ehelyett Dél-Pest legnagyobb egybefüggő fejlesztése, sport komplexummal együtt 1,8 milliárd forint értékben újult meg ez az az egész terület – hihetetlenül büszke vagyok rá, mert nagyon szép és nemcsak napközis táborként szeretném üzemeltetni, hiszen ahhoz túl jó, hogy csak 10 hétig legyen nyitva egy nyári szezonban. Ezért szeretném folyamatosan élettel megtölteni, családokat odavinni, egyfajta második Rákóczi kertként tekintek rá.
Jó néhány éve a Szent Imre tér és környéke teljesen megújult, valamint a Szent Imre tér mögötti Petz Ferenc utca, valamint a Karácsony Sándor utca belső része is az iskolánál és a kerületi orvosi rendelő előtti park is. A Duna partot végig rendbe hoztuk, a Kis-Duna partnak itt van a leghosszabb beépítetlen szakasza; nem engedtük a beépítést semmilyen lakó funkcióval, ellenben sétányt alakítottunk ki és elneveztük Kolonics Györgyről, híres kenusunkról, aki életét vesztette 2008-ban. Közvilágítást építettünk ki és sétányt hoztunk létre, folyamatosan karbantartjuk és fejlesztjük a területet. A Daru dombnál egy óriási beruházást hajtottunk végre, amelynek során elkészült egy nagy tér, benne a fiataloknak gördeszka és BMX pályát építettünk. Budapesten belül Csepelen van Magyarország egyetlenegy olyan élővizes horgász verseny pályája, amely ilyen formában van kialakítva és európai versenyek lebonyolítására is alkalmas.
- Mi az alapvető célja ennek a rengeteg fejlesztésnek, szépítésnek az esztétikai élményen túl?
- Alapvetően az a cél, hogy megszépüljenek a közterek, mert ha megszépülnek, akkor felértékelődik a terület is. Nehéz ezekre vigyázni és meg kell védenünk mindent, amit eddig létrehoztunk. Csepelt olyan irányban kell fejleszteni, hogy egyrészt minél többen itt maradjanak, másrészt családdal, gyerekekkel természetközeli helyen sokkal jobb az élet. Csepelinek lenni egy életérzés, amit csak az itteniek értenek meg.
- Sok a zöldterület a kerületben, sokan élnek kertes házakban, ugyanakkor közel a város centruma is.
- A kerületben – ha leválasztjuk az egykori gyár területét, ami maga is város a városban – csak a terület egyötöde panel vagy társasházas övezet. A lakosság fele itt, a többiek a Kertvárosban és a Királyerdőben élnek, amely mára szintén kertvárosi jellegű. Sokkal inkább kertvárosiasnak tartom a kerületünket, mint panel rengetegnek, de hogy ez így van, azt nem tudják az emberek általában. Valóban, nem vagyunk elszigetelve a belvárostól, nincs nagy távolságra a főváros központja.
Sajnos, amikor HÉV-vel beérkezünk Csepelre, először Ófaluval találkozunk, ami nem egy szívmelengető látvány. Igyekszünk itt is folyamatosan rehabilitálni a területet, az ingatlanokat, amely eléggé sziszifuszi munka. Háros, a kerület déli részén szintén egy speciális eset, szélsőséges anyagi hátterekkel a legnagyobb gazdagságtól a szegénységig, a legmodernebb luxus épületeket megtalálhatjuk itt és az ellenkezőjét is. Az Ady Endre utcától északra fekvő Vasas utcai területen is indítottunk egy városrehabilitációt.
- Úgy tudom, indul egy komoly fejlesztés a sziget északi részén, mondana több részletet erről?
A kormányzati atlétikai beruházás kapcsán a IX. kerületben, Észak-Csepel fölött történnek, nos ehhez kapcsolódóan Észak-Csepelen is lesz majd sportcélú fejlesztés. Egy nagy Közpark létrehozásáról van szó, most első ütemben 36 hektáron. Észak-Csepel az elkövetkezendő évtizedben óriási fejlődésen megy majd keresztül. Talán Budapest legnagyobb egybefüggő zöld területéről beszélhetünk, amelyre én nem lakóövezetként gondolok, hanem szabadidő-, sport- és rekreációs központként. A Közpark kialakítása kapcsán a Budapesti Fejlesztési Központ egy közösségi fórumot indított, ami azt jelenti, hogy megkérdezi az emberek véleményét és annak alapján véglegesítik a terveket. Amikor ez a projekt kész lesz, hozni fogja magával a délebbre fekvő részek fejlődését is.
- A lokálpatriotizmust erősítendő, hogyan ismertetik meg a kisdiákokkal Csepel történelmét?
A helytörténeti gyűjteményünk pont ezt a célt szolgálja, amelyet a Királyerdei Művelődési Házban hoztunk létre. Ez egy tájház, ahol Csepel múltját lehet megismerni többféle szemszögből. Nyilván az iskolák felelőssége nem kicsi abban, hogy a saját településük történetét megismertessék a gyerekekkel.
- Csepel látványához eredetileg hozzátartozott az az ősfenyves, amely miatt nem véletlenül Királyerdőnek nevezték el a kerület egy részét is, hiszen az első magyar uralkodók ide jártak vadászni valaha ebbe a rengetegbe. Van-e esély rá, hogy ebből a páratlan növényzetből, amelyet a beépítésekkel könyörtelenül kiirtottak, sikerüljön visszatelepíteni, amennyit csak lehet?
- A fenyőfák történetét ismerem, sokat meséltek róla az idősebbek; a Tamariska domb környékén megmaradtak ezek a fák elég szép számban, de tény, hogy a modernizációnak ez az egyik negatív velejárója. 2010. után egy nagyon szigorú beépítési szabályt hoztunk, 800 négyzetméterig például csak egy ingatlant lehet egy telekre építeni, ami korábban nem így volt, a garázsokat sem volt kötelező a telkeken elhelyezni, így a Királyerdőben – amely amúgy is girbe-gurba keskeny kis utcáiról híres (a szerző) – az autók az amúgy is szűkös helyen kénytelenek parkolni. A fatelepítéseket a magáningatlanok területén csak ösztönözni lehet, kötelezővé tenni nem.
- A gyári ipari területeket illetően hogyan lehetne modernizálni, optimalizálni azokat, illetve több bevételt szerezni a kerületnek azáltal, hogy itt vannak?
- Sajnos annyira szét van szabdalva a terület, olyan sok tulajdonosa van, hogy így nehéz tovább lépni. Mi az utakat illetően vagyunk itt érintettek, azok állapotáért felelünk, kormányzati szinten lehet megoldani a gyár területén levő ingatlanok egységesítését.
- Hogyan tölti szívesen a szabadidejét, hová utaznak, vannak-e kedvenc helyeik, ahová visszatérnek?
- Minden évben a családommal a Balatonra járok nyaralni. Hosszú idő óta egy helyre járunk, amit a gyerekek is megszerettek. Ez egy csendes, nyugodt hely a tó partján, ahol végre kikapcsolódhatunk. És természetesen Székelyföld is állandó célpont. Amikor csak lehet, a gyerekeket is kivisszük, hiszen ők is nagyon szeretik.
