NAGYVILÁG
Irány Izrael! 1.
Szöveg és fotók: Szeszler Szilvia
Hogy miért Izrael? Ez nem is lehet kérdés – a viszonylag kicsi közel-keleti ország igazi egzotikus desztináció, amely olyan pazar gazdagsággal kínálja a természeti szépségeket, az egyedülálló történelmi és vallási kincseket, a kulináris élményeket, három tengerével a nyaralási és gyógyulási, nyüzsgő nagyvárosaival a szórakozási lehetőségeket, hogy nincs az az Izraelre szánt idő, ami elég lenne rá, ha odautazunk.
És valóban: akinek vágyálma, hogy valaha eljusson a Szent Földre és sikerül is eljutnia, a bőség zavarával fog küzdeni. Izraelben található az egyetemes emberi kultúra és vallás történelem számos alapköve, három világvallás innen eredeztethető, az ember azt se tudja, merre induljon, hol kezdje, amikor megérkezik a repülővel Tel Avivba.
Jeruzsálem varázsa, spirituális ereje oly nagy, hogy van, akinél egészen speciális lelki változást idéz elő, van, hogy azonosulni kezd egy-egy bibliai szereplővel; olyannyira akár, hogy módosult tudat állapotba kerül, akár hónapokra is. Ezt kiválthatja egy helyszín, szent épület vagy szobor, festmény. A jelenséget Jeruzsálem-szindrómának nevezték el.
Ehhez képest a közeli Jeruzsálembe érkezésünkkor az Olajfák hegyéről körbe tekintve látszott a leheletünk a reggeli órákban (ami egyébként rendkívüli és egyáltalán nem jellemző), míg később a délelőtt folyamán mintegy háromnegyed órányira a Jordán folyónál, ahol éppen szertartásos vízbe merítkezések tanúi lehettünk, egy szál pólóban tudtunk napozni, picit délebbre pedig a Holt tengerben egy órával később már fürödtünk.
Útközben – ha már leruccanunk Eilatba - érdemes az ezer színű Júdeai és Negev sivatag szikláit megtekinteni, „beugrani” Qumranba, ahol a Holt-tengeri tekercseket megtalálták, felkapaszkodni Masadára is, amely szintén az izraeli és az egyetemes kultúra része,
Na de maradjunk egyelőre Jeruzsálem környékén, amelyet egykor a világ központjának, az Isten és az ember közötti spirituális kapcsolat helyszínének tekintettek és amely három világvallásnak is szent városa.
az egykori heródesi templom romjain épül Siratófalat – vagy Nyugati falat, amely az egész világ által áhított szent hely, a mögötte látható Sziklamecsetet a mesés arany kupolájával, amely az Iszlám harmadik csodája a négy közül. A Szent Sír templomát – vagy ortodox nevén a Feltámadás Templomát, amely Jézus halálának és feltámadásának helyén épült. A Via Dolorosa szintén az egyik keresztény szent hely, Jézus utolsó útja, vagy a Kereszt útja néven ismert, egyes stációinál vallásos csoportok imádkoznak, énekelnek manapság. Az Olajfák hegye a Getszemáni kerttel és a fél hegyet beborító temetővel szintén spirituális és szent helyek.
Az izraeliek rendkívül dolgos, életigenlő és életszerető nép. Szeretnek mindent, ami jó – kiválóak az ételeik, süteményeik, a boraik, a gyümölcseik és mindennek megadják a módját. A szabbatot követő parancsolatok egyike, amikor elválasztják a szent és az evilági dolgokat, hogy menjenek vissza dolgozni és huncutkodni, élvezni az életet.
Az egyik szent hely itt Yardenit, ahol a Jordán folyó partján található a hagyományos keresztelő hely, ahol sokan végeznek rituálist fürdőzést ma is – sokan, a baptisták például felnőttként, tudatosan veszik fel így a keresztséget. Érintjük Tiberiast, amely nemcsak a tó által kínál kiváló nyaralási lehetőséget, de még bővizű hőforrásokkal is rendelkezik, amelyre wellness szállodák sorai épültek.
Érintjük Mária Magdolna kicsiny születési faluját, Migdalt és tovább haladunk egészen a Boldogmondások hegyére, ahol a Nyolc Boldogság Templomának teraszáról gyönyörködhetünk a tóban. A mesés helyszínek folytatásaként rövidesen Capernaumba, az Újszövetség helyszínére érünk, ahol Péter háza és a lélegzetelállítóan szép régi zsinagóga is található a kis bazalt épületek romjaival körülvéve. Jézus is élt itt, több apostol is innen származott, Péter, András, Jakab János és Máté is.
A Galilea tavon való csendes hajókázásnál nem sok megnyugtatóbb és meghittebb élmény van. A tó partján sétálva elmondhatjuk azt is, hogy ott lépkedünk, ahol egykor Jézus.
Igazi csemegeként i-re a pont Safed, a zsidók negyedik szent városának (Jeruzsálem, Hebron és Tiberias mellett) meglátogatása, amely rövid, de annál meredekebb buszozás után érhető el északra a hegyekben, mintegy 1500 méter magasan; ahová péntek délután érkezvén igyekeznünk kellett a helyi nevezetességek megtekintésével, mert a nagyrészt ortodoxok által lakott település olyannyira tartja a szokásokat, hogy nem csak a munkát fejezik be napnyugtakor, de az utakat is lezárják.
A Földközi tenger gyöngyszemeit sem hagyjuk ki, Nagy Heródes kikötővárosa Caesarea még romjaiban is lenyügöző, Akkoban, a keresztesek városában pedig az újabb ásatások eredményei is látogathatók már.
Izrael területének 65-70 %-a sivatag, a kis ország lakói mégis előteremtik a szükséges gyümölcsöket és zöldségeket. Egyrészt a mediterrán klímájú Galileában, amelyet Izrael kertjének is hívnak, illetve kiemelkedő eredményeket értek el a sivatagi mezőgazdaság területén, ahol még tengervizes locsolási technikát is alkalmaznak igen kiváló eredménnyel. A sivatagi területeket így banán és datolya pálma ültetvények, zöldség és gyümölcstermelő fóliasátrak tarkítják. Citromból sokáig még exportált is Izrael.