NAGYVILÁG

Dzsaipur - a rózsaszín város

Szöveg:  Szeszler Szilvia
Fotók:     Jakatics Róbert

Indiai utazásaim során az egyik legizgalmasabbnak városnak Dzsaipur tűnt, több okból is - alig vártam, hogy láthassam végre. A Rózsaszín város - így hívják Dzsaipurt, ami bár túlzás, de tény: a városképet meghatározzák az itt jellemző, nagyrészt sötét rózsaszín vagy inkább téglaszínű épületek. Az óvárost is ez a szín uralja. Látni akartam ezt is, valamint a már az olvasmányaimból ismert összes híres épületét és helyszínt is. Sikerült.

 

Dzsaipur (Jaipur) Radzsasztán legnagyobb, észak India egyik legnépesebb városa. Útban feléje – délre tartva – jottányit sem csökkent a meleg, sőt. A városokat összekötő autóutak

egyikén gyorsan haladtunk, az utak amúgy is modernek és két- vagy három sávosak, tehát gyors haladást biztosítanak. Alapszabály, ha előzünk - angol szokás szerint jobbról -, hogy dudálni kell, melynek jelentése: Vigyázz, jövök! A sofőrök autójuk hátuljára festve ezt kifejezetten kérik is a mögöttük haladótól.

A palotákkal átellenben, egy óriási egzotikus kertben terül el a híres Dzsantar-mantar, India azon öt obszervatóriumainak egyike, amit Dzsai Szingh, az asztrológia iránt rendkívül érdeklődő maharadzsa építtetett az 1700-as években. Finomra csiszolt, kőből és márványból készült eszközökkel rakta tele az udvarát, s ezek a mai napig ellátják feladatukat. Csak az idő mérésére tizennégy geometrikus eszközt használt. Híres napórája, a Szamrat Jantra hozzávetőleg 27 méter magas.

 

Ne hagyjuk ki az egykor fallal körülvett város közvetlen szomszédságában az Albert Hallt, ami kis szökőkutakkal, csodás trópusi kerttel volt hivatott az uralkodó pihenését szolgálni. Középen áll a brit Swinton Jacob tervei alapján megépített épület, ami csodásan ötvözi az észak-indiai és a brit építészet elemeit.

 

Dzsaipur jellegzetes épületei közé tartozik a Hava Mahal, avagy a Szelek Palotája is, ami arra volt „kitalálva”, hogy az uralkodócsalád hölgy tagjai onnan szemléljék a város életét, az embereket. Tehették ezt a mintegy öt emeletnyi épület 950 rácsozott ablakából.

A várost 1727-ben alapította Szavái Dzsai Szingh maharadzsa, Amer uralkodója, aki után a várost is elnevezték. Dzsaipur jelenleg mintegy 6,66 millió lakosával India egyik leglakottabb települése. A város India többi városától eltérő utcarendszerrel rendelkezik, hat városrészre tagolódik és mintegy 34 széles utca szeli keresztül-kasul.

 

Az óvárosban, a már említett széles utcákon az épületek aljában – a mi fogalmaink szerint – bazársor húzódik. Az egyes utcák szakosodtak a különféle áruféleségekre, és abból bőséges választékot kínálnak. A híres indiai textíliákból is többféle minőségűt árulnak az egyes üzletek, s érdemes megnézni a drágább boltokat, mert azokban kapunk igazán átfogó képet a több ezer éves indiai szín- és ízlésvilágból: a szári anyagaiból, az ágyneműk, terítők, sálak, a selymek és kasmírok hihetetlenül széles skálájából. Választani lehetetlen, az ember lánya mindet elhozná.

Az óvárost uraló városi palota épületegyüttese Dzsaipur alapítója, tervezője és építtetője, a már említett Szavái Dzsai Szingh (1688-1743) nevéhez fűződik. Ő teremtette meg itt a kézműves ipar alapjait is. A palota képet ad arról az elképesztő gazdagságról, amely a középkori India maharadzsáit körülvette. Egy részét ma is az uralkodócsalád lakja, a többi nyitva áll a látogatók előtt. A főbejáratnál álló Mubarak Mahalban régen a követeket és a vendégeket fogadták, a Maharani, a királynő palotája ma fegyvergyűjteménynek ad otthont. Az udvaron álló Díván-é-Khász pavilonban pedig a világ két legnagyobb ezüst tálja található.

A Dzsal Mahal (Vízi Palota) félúton a Borostyánerőd felé, a Sziszodia Ráni kertben magasodik fenségesen, a Maán Szarovar-tó közepén. Az útról is jól látszik, de érdemes megállni, mert a partról még pompásabb látvány. Igaz, télen néha kiszárad a tó, ám a nyári monszunok idején bőségesen van benne víz, szép növényekkel tarkítva.

 

A tükörcsempés erőd - A város melletti hegyekben áll a Borostyánerőd, ami negyedórás autózással elérhető. Messziről feltűnnek az egykori birodalom határait jelző, a hegyeken végigvonuló kőfalak. Lentről elefántokon is megtehetjük az utat a palota belső udvarába, ami igazi kaland, mert ahogy a hatalmas jószágok járás közben jobbra-balra billegnek, az az ember érzése: egy hajszál választja el attól, hogy leessen a várfal melletti szakadékba.

 

Az épületegyüttes nevét Amba istennőtől eredeztetik, egyébként királyi palotaként működött az 1600-as években. Mesésen egyesülnek benne a muszlim és hindu építészeti elemek. Fő ékessége a Sís Mahal: tükörcsempék ezrei díszítik a csontszínű, festett falakat és a mennyezetet. A kilátás a környező hegyekre és völgyekre lélegzetelállító.

Utazási és életmód magazin  -  Travel and Lifestyle Magazine

A honlapon szereplő minden fotót, szöveget, tartalmat szerzői jog véd, azok másolása, felhasználása, terjesztése az oldal üzemeltetőjének tudta és engedélye nélkül tilos. Az oldalról kivezető linkek által elérhető tartalmakért a trip&travel.hu nem vállal felelősséget.

  • Facebook Social Icon
Copyright © 2018-2020 by trip&travel.hu - All rights reserved.