OMAN
a hagyományos-modern Kelet
The Traditional Modern Middle-East
1.
Szöveg & fotók: Szeszler Szilvia
Omán, a mindannyiunk számára kicsit misztikus és nagyon „varázslatos Kelet”, amelyről vannak elképzeléseink, hogy milyen is lehet a mesés ország ott az Arab félsziget csücskében, az álomdesztinációk közé tartozik. De hogy valójában milyen is Omán – a tradicionális és a modern Omán – arról nem igen tudunk. Az ománi öböl meseszép országa nem tartozik a felkapott, nagy reflektorfényt kapó desztinációk közé - és nem véletlenül.
Omántól, az omániaktól ugyanis idegen a feltűnősködés. Már a repülőről is látszott az az egységes, rendezett városkép, amelyet a főváros, Muscat (Maszkat) repülőteréről kihajtva csak megerősít bennünk a látvány: a város hófehér és elefántcsont színű házai nem emelkednek 3-4 emelet fölé, csak az üzleti negyedben vannak egy-két emelettel magasabbak. A főváros tiszta, rendezett, modern, ugyanakkor tradicionális elemeket használnak az építészetben, sok helyen a valamiért az oly igen kedvelt bástya motívum tűnik fel a házakon itt-ott. Az olajkincs felfedezése után rendkívüli gazdagság szakadt az országra, amelyet minden utcája, épülete sugall, de azt is, hogy ezzel nem kérkedik, hanem igyekszik megőrizni építészeti, kulturális és tradicionális gyökereit. Aki egyszer végighajtott Muscat utcáin, az később azonnal fel fogja őket ismerni bármilyen fotón. Itt bizony rend van mindenhol; hogy mennyire, azt később meg is tapasztaljuk.
Az Omani öbölben, az Arab félsziget legvégén található Omán és fővárosa Maszkat, amely a kelet és nyugat közötti nagy kereskedelmi hajózási útvonalakon fekszik és mint ilyen annak minden előnyét és hátrányát „élvezte” az évszázadok során. Az élénk kereskedelmi vérkeringés sok új árut, kincset és a távoli vidékek ismeretlen fűszereit hozta el számukra, ugyanakkor időnként ősi törzsek, perzsák, az oszmán birodalom és a portugálok igázták le és uralták őket. Az iszlám kultúra és vallási építészet kiemelkedő remekei uralják az építészetet, lépten-nyomon kisebb-nagyobb mecsetekbe botlunk, amelyek varázslatosan szépek türkizkék és zöld, aranyló sárga kupoláikkal és minaretjeikkel.
Ilyen a főváros kiemelkedő ikonikus épülete, a Sultan Qaboos Nagymecset is, amely Omán szimbóluma egyben. A világ egyik legszebb és legmodernebb kortárs vallási épülete 5 minarettel tör az ég felé, 20 000 hívőnek ad helyet. A közel-keleti és az ománi építészeti stílusokat egyesíti, itt található a világ egyik legnagyobb kézzel készített perzsa szőnyege és a világ egyik legnagyobb kristálycsillárja is. Jelentős könyvtárral is büszkélkedhet. A nem muszlim vallásúak csak bizonyos reggeleken látogathatják és nagyon komolyan veszik a bejáratnál, hogy a teljes testet takarni kell – átlátszó blúzban, vagy hosszú ruhában nem engednek be, hiába fedi a kezeket és lábakat. A hölgyeknek a hajukat is takarni kell egy sállal. Ha nincs nálunk megfelelő ruházat, a kapunál lehet kölcsönözni vagy venni is.
Omán másik ikonikus épülete, amelyet látni kell az Al Bustan Palota, amely eredetileg Omán szultánjának épült, az Al Hajar hegység ölelésében egy csodás trópusi kerttel tekint a tenger felé, Omán egyik legszebb tengeri panorámáját nyújtva. Egy teljes szintje ma is a szultán rendelkezésére áll, mások számára rejtett bejárattal. A monumentális palota hallja meseszerű, kupolájának teteje az égbe nyúlik, hatalmas kristálycsillárokkal díszítve, amelyek mindegyike több emeletnyi nagyságú. Az épületben egy külön színházterem is van, manapság kihasználatlanul, mert mióta megépült az új színház Maszkatban, a szultán nem igen látogatja ezt. Az épületet az egyik luxus szállodalánc üzemelteti, így a luxus utazások és a magas színvonalú események színhelye.
Tegyünk egy sétát Maszkat panorámás tengerparti sétányán, a Mutrah Corniche-on, amely mintegy három kilométernyi hosszan kíséri az Ománi öböl vizét; elegáns nemzetközi éttermekkel, tradicionális kávézókkal és csábító piacokkal szegélyezett sétány. Sok látnivaló van itt, a Mutrah Erőd, az Al Alam Palota, amely a szultáni ünnepségek, ceremóniák helyszíne, modern művészetek otthona, a Mutrah Souk, a klasszikus bazár megannyi kis üzletével, sikátoraival, keleti csemegékkel és ruhákkal.
Itt található a kikötő is, a Port Sultan Qaboos; lenyűgöző óceánjárók horgonyoznak itt, utasok ezreit hozzák a keleti fővárosba. A jacht kikötőből pedig számtalan kis hajó, csónak indul ki a tengerre, sznorkellezők és búvárok százaival. A tenger vizére egy szó jellemző: tökéletes. Az apró kövek kristálytisztára szűrik a tenger meleg vizét, korallok gyönyörű telepeit és tengeri halak százait láthatjuk sznorkellezéskor magunk körül és alatt.
A város új ékszereinek egyike a 2011-ben épült Royal Opera House, azaz a Királyi Operaház, amelynek olasz és iszlám stílusú épületegyüttesében előadótermek, kertek és más épületrészek találhatók.
Gazdag a város múzeumokban is, a Nemzeti Múzeumon túl van itt – stílszerűen – Olaj és Gáz Múzeum, Fegyveres Erők Múzeuma, Parfüm Múzeum is.
A rendkívül szép és fontos felsorolt látnivalókon túl azért tekintsünk be a hétköznapokba is, a mindennapi életbe. Az első szembeszökő dolog az, hogy itt is hagyományos arab viseletet hord a helyiek többsége. A tradicionális arab férfi ruha neve a Dishdasha, egy fehér, ingszerű, gallér nélküli, bokáig érő viselet, amelynek minden – inkább világos - színárnyalatát viselik, de a fehér a hivatalos. Az iskolákban is fehér a formaruha színe. Ezt – mint megtudtam – nem a forró időjárás miatt hordják, hanem Mohamed próféta iránti tiszteletből. A fejfedő, amely vagy a Kumma – egy kis kerek, kalapszerű viselet szegély nélkül – vagy hímzett jellegzetes turbán, amely összetéveszthetetlen a többi arab ország hasonló darabjával. Ha láttunk egyet-kettőt, örökre megmarad és rögzül az emlékezetünkben. Az ünnepi viseletek része lehet a khanjar, az ománi tőr, széles, ívelt pengével, amely nemzeti jelkép. Vallási ünnepeken, esküvőkön, nemzeti ünnepeken viselik. A hölgyek viselete nagyon emlékeztet a szomszédos Emirátusok tradicionális fekete viseletére, az abajára, a hajukat fedő sál neve a Hidzsáb, amely fekete, de ez inkább a városokban jellemző, vidéken minden színárnyalatot viselnek. A ruha a sál és a nadrág színe is változó és jellemző a ország különböző részein, de feltűnő színeket tilos viselni. Ezeket a ruhákat mind a hölgyeknek, mind a férfiaknak a hétköznapokon nem lenne kötelező viselni csak hivatalos alkalmakkor, a mecseketekben – ettől függetlenül a hagyomány iránti tiszteletből mindenki viseli.
