Fotózás a nyaralás alatt

​

​

Utazásaink során a gyönyörű, lélegzetelállító pillanatokat, helyszíneket nem csak átélni szeretnénk, hanem képi mivoltában megörökíteni is. Erre ma már számos eszköz létezik, közülük a DSLR kamerákat és tartozékaikat vesszük számba, hogy mit érdemes és hasznos magunkkal vinni egy utazásra, nyaralásra, mert ilyenkor sok "miért és hogyan" keletkezik egy fotós fejében.

 

A kamera

 

Illik inkább váznak hívni. A váz az mindenkinél adott: vagy "full frame", vagy ennél kisebb méretű érzékelővel készült digitális remekművek. A fényképező vázból általában egy darabunk van, nem kérdés, hogy vinni kell.

 

Objektívek

 

Sok utastársunk szettben vásárol vázat egy viszonylag szélesebb zoom tartományt átfogó úgy nevezett "kit-objektívvel" és nem bővíti a flottát. Számukra nem okoz fejtörést, hogy mit vigyenek magukkal. Azoknak viszont, akik lelkesen gyűjtögették a különféle objektíveket, jókora dilemmát okozhat, hogy melyiket vigyék magukkal? Nyaralásnál, utazásnál feltétlenül igaz, hogy a kevesebb több. Érdemes egy-két univerzálisan használható lencsére korlátozni az úti készletet. Gyakorlatból mondhatom, hogy ilyenkor egy jó átfogású zoom objektívvel fogjuk a fotóink javát készíteni. Ilyenek pl. a 18-105 mm, 24-70 mm, 24-105 mm, 24-120 mm lencsék. Előnyük, hogy fókusz tartományuk elég széles, a nagylátószögtől a közepes tele tartományig terjed. Nem ritka, hogy valaki csupán egy 18-200 mm-es, vagy 28-300 mm-es objektívet visz magával, mert ezek zoom tartománya már a nagy teléig terjed és az út során lefednek minden igényt. A 4-5 objektívvel utazástól mindenkit óvnék, mert többségét nem fogják használni, komoly súlyuk van és egész nap a vállon, vagy háton cipelni elég fárasztó lesz. Minden fotós helyzetre úgy sem tudunk felkészülni és higgyék el a meglévő technikával és némi kreativitással szépen meg fogjuk oldani az adott fotótéma megörökítését.

Fotós táska, hátizsák

​

Ki a válltáskára esküszik, ki a hátizsákra. Az tény, hogy egy oldaltáskából sokkal könnyebb bármit előkapni, objektívet cserélni, viszont több kilót egész nap így vinni, egyoldalúan húzza a gerincet, míg egy hátizsák egyenletesen terheli azt. Feladatuk a technikánk védelme ütés, por, időjárás és nem utolsó sorban a zsebesek ellen. Úti célunktól függően gondoljuk át, hogy melyik a fontosabb szempont. A komolyabb hátizsákokba már van beépítve egy esővédő huzat, ami nagyon praktikus, mert ha minden nemű menedék híján valahol elkap egy felhőszakadás, ilyenkor minden réteg jól jön a drága felszerelés védelme érdekében.

Adattárolók

​

Azt már saját tapasztalásból mindenkinek tudnia kell önmagáról, hogy átlagosan hány képet lő egy utazás során, mert ez a mennyiség nem a helyszíntől, nem a témától függ, hanem magunktól. Ha csak fotót (állóképet) kívánunk készíteni, akkor célszerű több kisebb méretű kártyát vinni és nem egy minél nagyobb kapacitásút, mert az ördög nem alszik, bármi történhet azzal az eggyel: elromlik, megsérül, stb. Akár milyen felszereléssel indulunk is el egy útra, memória kártyából mindig legyen nálunk tartalék, tehát az eltervezett tároló kapacitás igényen felül. Ez olyan, mint a ruhaneműk, a legtöbből viszünk tartalékot.

 

Állvány

 

Az állvány a fényképezőgép egyik legfontosabb tartozéka, még akkor is, ha a modern technikai csodák ezt már egyre jobban igyekeznek kiküszöbölni, de ma még megkerülni nem lehet. A repülőgép kivételével szinte bármi más járművön nem gond magunkkal vinni egy komoly háromlábút. A repülőre kézipoggyászként - biztonsági okokból - nem szeretik felengedni, bőröndben feladni meg félő, hogy megsérül, mert köztudott, hogy azokat meg dobálják. Áthidaló megoldásként a kisebb vázzal és könnyű objektívvel fotózóknak készítenek jó minőségű, kicsi "zsebállványokat", amik már könnyebben szállíthatók légi úton is. Ha a nagy háromlábú mégis ott van velünk az utazáson, készüljünk fel rá, hogy múzeumokba, templomokba és hasonló helyekre nem engedik be. Közterületen is körültekintéssel kell használni, mert a zsúfolt utcán könnyen meglökik, felbotlik benne egy figyelmetlen turista. Alternatíva tud lenni az egylábú állvány, az úgy nevezett "monopod", bár nem minden esetben tudja pótolni a háromlábú állványt. Ha hosszú záridőt kell használni (pl. este), állvány híján, tegyük a gépet valami stabil helyre, vagy egy táskára, a lényeg, hogy bemozdulás mentesen tudjunk exponálni.

Akkumulátor és töltő

​

Fényképezőgép méretétől, milyenségétől függetlenül legalább egy tartalék akkumulátor legyen nálunk az út során és az átfotózott nap végén minden esetben ellenőrizzük töltöttségének a szintjét. Ilyenkor az este nem csak arra való, hogy ellazuljunk, hanem arra is, hogy másnapra feltöltsük az akkumulátorainkat. Nincs annál nagyobb blama, mint amikor mondjuk Róma szívében elkezd villogni az akku ikonja, hogy akkor ő most lemerül és nincs nálunk másik. Akkumulátorok tekintetében - bár alternatívákkal kísérletezni mindig szabad - elsősorban a gyárit javaslom beszerezni, mert azoknál mindig biztosra mehetünk.

​

Vaku

​

Gyakran látjuk, hogy turista társaink a fényképezőgép beépített , úgy nevezett felugró vakujával fotóznak. Az okát, hogy nekik így is jó, vagy félnek egy rendszer vaku (amit a gépen lévő vakusaruba csúsztatunk és rögzítünk) használatát megtanulni, vagy így már túlméretes lenne nekik ez az egész fotózás, stb. nem tisztem boncolgatni, de ezek a vakuk sokkal korlátozottabb fotózást tesznek lehetővé. A rendszervaku már jóval magasabbról és sokkal komolyabb fénnyel, sokkal és sokrétűbben szabályozható fénnyel világítja be az adott helyet. Használatukat múzeumokban, régi műtárgyaknál, műkincseknél, képtárakban, galériákban, templomokban többnyire nem engedélyezik.

​

Tisztítás

​

Helyszíntől, évszaktól, időjárástól függetlenül mindig nagyon fontos, hogy eszközeinket tisztán tartsuk, ezért célszerű magunkkal vinni egy lencsetisztító ecsetet, egy optikai törlőkendőt, esetleg egyéb tisztító alkalmatosságot. Ha máskor nem, de a nap végén tisztítsuk át gépünket, az objektíve(ke)t portól, fröccsenésektől, stb., ezt ne halogassuk másnapra. Ennyit megérdemel a felszerelésünk.

​