NAGYVILÁG
Sri Lankát látni és... 1.
Szöveg és fotók: Szeszler Szilvia
Sri Lanka a mai napig az álomdesztinációk közé tartozik, mindannyiunk gondolataiban ott lapul álmainknak abban a kis szegletében, ami a: “jaj, de jó lenne, de úgy sem jön össze” kategória. Nos, igen is összejöhet. Megmutatjuk, hogyan és miért kell igenis felülni a repülőre, hogy megismerjük ezt a csodát, a még létező földi Édenkertek egyikét. Ne hezitáljunk tehát, vegyük meg azt a jegyet, fizessük be azt az utat – és irány: Sri Lanka.
Nem az első utazásom volt kilátásban Sri Lankára, amikor megkaptam a hivatalos meghívást, nem is a második, és miután tudtam, hova megyek, óriási örömmel töltött el, hogy ismét eljuthatok a csodálatos fűszer szigetre. Megvallom, nagy szerelem számomra a kis - valójában egyáltalán nem kis - sziget. Sri Lankával kapcsolatban, aki már járt ott tudja, hogy mi a meghatározó érzés: meglátni és.. igen, megszeretni. Amikor először repülünk a sziget fölé, nem hiszünk a szemünknek: döbbenetes látvány az elképesztően gazdag növényvilág, sűrű pálma erdő borítja a felszínt, nagyvárosi beton dzsungelhez szokott kis lelkünk számára oly üdítő és hihetetlen, hogy ilyen is van. Pedig van.
Sri Lanka azért rendkívül érdekes és értékes, ha utazási helyszínként választjuk, mert mind természetileg, mind kulturális szempontból, mind pedig a szabadidő hasznos eltöltése, a sportolás szempontjából rendkívüli a választék, amit kínál. Egyszerre vagyunk a világ egyik legszebb természeti környezetében – legyen az az óceán part, a gazdag dzsungel világ, a hegyek – igen, 2000 méter magas hegyek, a több ezer éves kultúra relikviáival – templomok, sziklabarlangok, sziklaerődök, a sportolás ezer lehetőségéről nem is beszélve és itt nem csak a vízisportokra gondolok, úgymint szörfözés, body boarding, hanem a mesés, vízeséssel, vad folyókkal tarkított hegyekben a hegymászás, kirándulás, trekking, raftingolás és még megannyi sport.
Igen gazdag programot állítottak össze meghívóink, a Sri Lankai Turisztikai Promóciós Irodában, amelybe a fentiekből mindenből választottak egy “csipetnyit”, lássuk tehát, hogy fér bele egy hétbe egy ilyen klasszikus túra, amelyet kifőztek számunkra - sok-sok hozzávalóval.
Érkezéskor a reptérről a mintegy 40 kilométernyire délre levő Colomboba vesszük az irányt, amely Sri Lanka legnagyobb városa, egykori fővárosa és a mai napig is a legjelentősebb szerepet tölti be a kereskedelemben, a bank szektorban, a pénzügyekben; a gazdaság és pénzügy szíve. Minden cégnek van itt székhelye, központja. A város nagyon gazdag történelmi múlttal rendelkezik, hiszen ez volt - és mai is – az ország kapuja az Indiai óceánon a világ felé. Ázsia egyik legnagyobb kikötője van itt, amelyet angol koloniális épületek vesznek körül, emlékeztetve a koloniális idők egyik jelentős állomására, a fő vám épület is ebben a stílusban készült anno és én is ennek nyüzsgő forgatagát és a gazdag hajóforgalmat szemlélhetem felülről, Colombo legrégebbi szállodájának, a Grand Oriental Hotelnek az ablakából nézve, amely szintén koloniális épület és államfők, királyok, filmsztárok lakják időnként.
Colombo óriási változáson ment át egy év alatt, amikor itt jártam utoljára, felhőkarcolók tucatjai nőnek ki a földből, a város az ázsiai megacity-k nyomába lép, nem titkolt célja, hogy félúton a távol-kelet felé az egyik legjelentősebb modern kereskedelmi, pénzügyi, kultúrális, utazási központtá váljon és roham léptekkel halad is efelé. Ugyanakkor a város történelmi negyedei gyönyörű koloniális épületekkel tarkítottak, amelyeket felújítottak és szállodaként, banképületként működnek. Az alapvetően buddhista vallású városban jelen vannak az egyéb vallások gyönyörű épületei is, a meseszép buddhista Gangaramaya Templom mellett megtekintünk egy hindu templomot és a Vörös Mecsetet is. A Holland idők mementói a Wolvendhal templom, a régi holland kórház, de a must-ok közé tartozik a Bandaranaike Conference Hall Emlékmű, a kormányzati negyed, és a mesés Galle Face, az Indiai óceánon partján végig húzódó sugárút és épületei, Lighthouse Clock Tower óratorony, az óriási álló Buddha szobor és még sorolhatnánk. Nehéz egy napba sűríteni, nem is lehet, de most csak ennyire van idő.
Másnap elhagyjuk a nagyvárost és a vidék felé vesszük az irányt, először északra, elhaladunk Negombo mellett, majd észak-keletre, Dambulla felé. Itt nincs autópálya, ezért az egysávos úton – baloldali közlekedés van - a mintegy 160 kilométer megtétele több óráig tart, közepesen haladunk, ami nem is baj, mert legalább gyönyörködhetünk a természetben, amelynek gazdagságával egyszerűen nem lehet betelni. A takaros kis házak összhangban épültek a természettel, így, mivel a növényzetet nem irtották ki, a hatalmas pálmaligetek, bambuszok és gyümölcsfák alatt kellemesen hűvös van és mivel állandóan jár a szél, nem szükséges a légkondicionáló. Az épületek ajtóin és ablakain van egy felső sáv, amelyet csak gyönyörű fafaragás díszít, így a levegő éjszaka is jár a házakban, amikor becsukják az ajtókat. Kerítés sehol – minek is lenne, nincs mitől, kitől félni. Jellemző a teljes közbiztonság egész Sri Lankán, itt élnek a világ legkedvesebb, legbarátságosabb emberei.
A gyomrom összeszorul az izgalomtól, ahogy megérkezünk lassan a világ legnagyobb festett barlangjai, a dambullai barlangok közelébe, amely a szikla templom vagy barlangtemplom komplexumnak ad otthont. Máris összeköthetjük a kultúrális és sportprogramot, mert helyes kis hegyet kell megmásznunk ahhoz, hogy láthassuk a világ legnagyobb buddhista barlangtemplomát. Aggódva gondolok a másnapra, amikor a Sigiriya lesz a cél.. De egyelőre itt vagyunk és választhatunk, hogy lépcsőn, vagy magán a hegyoldalon, a köveken felmászva szeretnénk infarktust kapni, mire felérünk. De megéri! Az évek óta látni áhított rendkívüli szépségű kincs 5 barlangból áll, melyet mintegy 22 ezer négyzetméternyi, hagyományos helyi festékkel festett felület díszít és mintegy 157 kisebb- nagyobb Buddha, istenség és király szobor és sztupák teszik felejthetetlenné. A lélegzetünk eláll, a helyszínnek olyan a spirituális kisugárzása, mindenki önkéntelenül csendben marad, pedig sehol erre egy figyelmeztetés. Találtak itt 2700 éves csontokat is, amely arra utal, hogy a hely rituális égetések színtere volt, de a buddhizmus megérkezésével – K.e. 1. század környékén - e vallás szent helyévé vált lassan. A hely érdekessége még az is, hogy a barlang falán áthatoló víz felfelé (!) folyik végig a barlang tetején, és a túloldalon gyújtik össze a szent vizet. Ezt saját szememmel láttam, hihetetlen látvány, szent jelenségnek tartják – és az is.